Hogyan reagálnak az oltások a delta variánsra?

Friss kutatás készült a koronavírus delta variánsának fertőzőképességéről Szerbiában. A vizsgálatból egyebek mellett kiderült, milyen vakcinát kaptak azok, akiket oltottként fertőzött meg a kórokozó.

A koronavírus delta törzsével kapcsolatban végeztek kutatást a Kagujevaci Egészségügyi Központ szakemberei - írja a Szabad Magyar Szó a szerb Blicre hivatkozva. A 145 ezer megfigyelt eset messze meghaladja a reprezentativitás mércéjét, így az eredmények mérvadónak tekinthetők, az ország egészére vonatkozóan.

Egy elmaradott ország, amely élen jár az átoltottságban .

A delta törzzsel fertőződött esetek vizsgálata június 1-jén kezdődött, addigra a 145 ezres mintából mintegy 25 ezren már átestek a betegségen. A fennmaradó 120 ezer emberből körülbelül 75 ezren már felvették a védőoltást, azaz 45 ezer oltatlan személy volt a mintában. A kutatás során megállapították, hogy a vizsgált időszakban az újonnan fertőzöttek 33,2 százaléka volt oltott, míg 66,8 százalékuk nem vett fel védőoltást.

A delta variáns fertőzőképességét vizsgálták.
A delta variáns fertőzőképességét vizsgálták. Fotó: Getty Images

Így vizsgáztak az oltások

A kutatásból az is kiderült, hogy az egyes oltások hogyan reagáltak a vírus új verziójára. Az eredmények szerint a beoltott, mégis megfertőződött emberek 6,8 százaléka Pfizert kapott, 8,3 százaléka AstraZenecát, 13,6 százaléka Szputnyik V-t, 71,4 százaléka pedig Sinopharmot. Ami a kórházba kerülő betegek számát illeti: míg az oltatlan, és koronavírussal megfertőződött betegek 75,2 százaléka került kórházi kezelésre, addig az oltottaknál ez az arány 24,8 százalék volt. Még szembetűnőbb az arány az intenzív osztályra és lélegeztetőgépre kerülők esetében, hiszen 2 oltott személyre 33 oltatlan jut ezek vonatkozásában. Az oltott és kórházba került páciensek között az AstraZenecát felvevők aránya a legalacsonyabb.

Mint azt a kutatást vezető dr. Dejan Baskic, a kagujevaci orvostudományi kar professzora kiemelte: a kutatásuk legfőbb üzenete, hogy sokkal több oltatlan személy került kórházba, mint oltott, tehát a védőoltás sokakat megvéd a súlyos megbetegedéstől .

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Pszichoszomatikus tünetek, rémálmok, tartós szaglásvesztés, pánikrohamok - csak néhány tünet, amelyekkel a COVID-19-en átesettek küzdhetnek hónapokkal azután, hogy a vírus eltűnt a szervezetükből.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.