Hónapok óta érkeznek a legújabb kutatási eredmények, orvosi beszámolók és egyéni történetek a COVID-19 után hátramaradó tünetek sokaságáról, a betegek hosszan elhúzódó gyógyulásáról. A bbc.com összefoglalójából kiderül, hogy két friss brit tanulmány most újabb megállapításokra jutott.
A Leicesteri Egyetem kutatói tanulmányuk elkészítéséhez - amelyet még nem vizsgáltak felül -, több mint ezer beteg állapotát követték nyomon. Ez alapján körvonalazódott, hogy a középkorú nők vannak leginkább kitéve az új koronavírus-fertőzés után kialakuló súlyos, tartósan fennálló egészségügyi hatásoknak.
Miért éppen a középkorú nők?
A tanulmányba bevont betegek tavaly kerültek kórházba az Egyesült Királyságban. Hetven százalékuk még öt hónappal a megbetegedés után is a legváltozatosabb tünetektől szenvedett: a szorongástól és az izomfájdalomtól a légszomjon és a fáradtságon át a memóriát hátrányosan befolyásoló agyködig . A kutatók megállapították, hogy a nők - közülük is a középkorúak - sokkal inkább érintettek e szempontból, mint a férfiak. Véleményük szerint ennek az lehet az oka, hogy a középkorú nők szervezete másképp küzdi le a betegséget, mint a fiatalabbaké. Például hajlamosak az autoimmun állapotokra: amikor az immunrendszer fertőzésre adott túlzott reakciója során a szervezet saját egészséges sejtjeit és szerveit támadja. Ezért esetükben jobban elhúzódhat és több nem kívánatos egészségügyi következménnyel járhat a gyógyulás. "A hosszan fennmaradó tünetek többségét nem az akut betegség súlyossága magyarázza, hanem a fertőzésre adott immunválasz" - erősítette meg Rachael Evans, a Leicesteri Egyetem docense.
A kutatók arra is kitértek, hogy a hosszú COVID okozta egészségi állapot olyannyira tartósnak bizonyult, hogy a betegek 18 százalékánál ellehetetlenítette a munkába való visszatérést, 19 százalékukat pedig munkahelyváltásra kényszerítette.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Leicesteri Egyetem tanulmánya azt is kimutatta, hogy a súlyos, hosszan elhúzódó tünetekkel küzdők többségének szervezetében a kórházi kezelést követően öt hónappal a normálisnál magasabb volt a CRP nevű fehérje szintje, ami gyulladásos folyamatokra utal: ugyanis többek között ekkor kerülhet a véráramba.
Ugyanez még egyszer
A másik, témában végzett hasonló tanulmányt - ami publikálás előtt áll - a Glasgowi Egyetem kutatói készítették. Ők 327 felnőtt beteg eredményeit és állapotát megfigyelve arra jutottak, hogy a kórházi kezelés után hét hónappal az 50 év alatti nők hétszer nagyobb valószínűséggel küzdöttek légszomjjal, és kétszer gyakrabban fordult elő náluk fáradtság, mint az azonos korú férfi betegeknél. Annak ellenére, hogy a betegek állapotuknál fogva különféle orvosi ellátásban részesültek - a legtöbben antibiotikumot kaptak, egyharmaduk oxigént, több mint egynegyedük pedig intenzív terápiára szorult -, a legtöbben a kórházi kezelés után még jó darabig különböző egészségügyi problémákkal küzdöttek.
A Glasgowi Egyetem munkatársai szerint a 40-60 év közötti, lélegeztetőgépről lejött fehér nők a legérintettebbek, akiknél két vagy több mögöttes panasz is jelentkezett. Nazir Lone, az Edinburghii Királyi Kórház tanácsadója szerint ennek részben az lehet az oka, hogy míg az idősebb korosztályokba tartozók nagyobb valószínűséggel halnak bele a COVID-19 okozta szövődményekbe , addig a középkorú nőknél - akik nagyobb valószínűséggel maradnak életben -, számos egészségügyi probléma nehezítheti a felépülést.
Legjobban: