Hajdu Tamás, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének (KRTK) kutatója a növekvő hőmérséklet és az alvásmennyiség között fennálló kapcsolatot vizsgálja – olvasható a HUN-REN közleményében.
Kortól, nemtől, iskolai végzettségtől is függ
A szakértők úgy elemzik ezt az összefüggést, hogy egy adott megyében, hónapban és évben összehasonlítják az alacsonyabb hőmérsékletű napokon mért átlagos alvásmennyiséget a magasabb hőmérsékletű napokon mért átlagos alvásmennyiséggel.
Ezzel szemben a hideg és enyhe hőmérsékletű napok között nincsen érdemi különbség, azaz az alvásmennyiség független attól, hogy a napi középhőmérséklet mínusz 5, plusz 4 vagy éppen plusz 10 fok. Az viszont nem mindegy, melyik napokon van meleg: a munkaszüneti napokon a 25 fok feletti középhőmérséklet 30 perccel csökkenti az alvásmennyiséget, míg egy munkanapon csupán 6 perccel.
Az adatokból kiolvasható az is, hogy egyéni tényezők is befolyásolják, hogyan reagálunk a hőségre, például minél idősebb valaki, annál kevesebbet alszik egy 25 fok feletti középhőmérsékletű napon. A 18-40 éveseknél az alvásveszteség átlagosan 6 perc, a 41-60 éveseknél 12 perc, míg a 61 évesek és idősebbek esetében 26 perc.
Az eredmények azt mutatják, hogy az alvásidő csökkenését elsősorban a korábbi felkelés okozza. (...) Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a meleg időjárás az elalvás időpontját ugyan késlelteti, ám a lefekvését nem
– magyarázta Hajdu Tamás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amennyiben a klímaváltozás mértéke nem lassul, a pesszimista forgatókönyv szerint 2050-re várhatóan átlagosan 6,5 órával fogunk kevesebbet aludni egy év alatt, de a mérsékelten optimista forgatókönyv szerint is 4,3 óra lesz az alvásveszteség. Ez az alvásveszteség pedig döntően a nyári hónapokra fog koncentrálódni.
