Az ÁNTSZ egyik intézetében, az Országos Környezetegészségügyi Intézetben ez rutinművelet, és nem is túl bonyolult - ismertette az Origo.
A csapda belsejében van egy "dob", ami lassan forog (egy óraszerkezet segítségével pontosan 2 mm/óra sebességgel), azon pedig egy ragadós anyaggal, általában vazelinnel előkezelt 2 cm széles szalag. Erre érkezik a virágpor és ott is marad, míg a 24 óra elteltével a laborba nem viszik. Ott aztán a szalagot leveszik, előkezelik, megfestik, fixálják, majd bekerül egy négyszázszoros nagyítású mikroszkóp alá.
Ezek után a különböző növények virágporait azonosítani kell külalakjuk alapján, és meg is kell számolni őket. Egy gyakorlott aerobiológusnak ez gyorsan megy. Márcsak azért is, mert nagyon különbözően néznek ki a pollenszemek . Vizsgálatkor azt is látja a szakember, hogy melyik órában esett csapdába az adott pollenszem, így akár a napi eloszlás is megfigyelhető. Számolás után az eredményeket 24 órás átlagban db/m3 egységre kifejezett értékben adják meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy ilyen csapda (hivatalos nevén Hirst-típusú térfogati mintavevő, Burkard-csapda) 30-50 kilométer sugarú terület pollenterheléséről nyújt információt. Hazánkban minden megyeszékhelyen ezzel a módszerrel figyelik 32 növény és 3 gomba légköri Origótól .
Legjobban: