Ha a kedvezőtlen tendencia folytatódik, és egyre több és több baktérium válik rezisztenssé , akkor újra eljöhet egy antibiotikumok nélküli korszak, amely során még egy egyszerű ujjelvágásba is bele lehet halni. A szimplának ígérkező műtétek sem lesznek többé rutinbeavatkozások, a szervátültetések és daganatellenes kezelések pedig egyenesen lehetetlenné válnak a terápiákat követő kikerülhetetlen baktériumfertőzések miatt.
Napjainkban a szuperbaktériumok világszerte körülbelül 700 ezer embert ölnek meg, az előrejelzések pedig még ennél is sötétebb jövőképpel számolnak. Egy 2014-ben készült jelentés jóslata szerint 2050-től évente 10 millióan halhatnak meg a világon az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók miatt.
A baktériumok a természetes szelekció kiemelt haszonélvezői, hiszen könnyen és számos módon képesek alkalmazkodni a különböző hatóanyagokhoz. Néhány baktériumtörzs természettől fogva ellenálló egy-egy antibiotikummal szemben, mások mutációk vagy egy másik mikroorganizmus révén szerzik be ezt a képességet.
A mutációk spontán események, amelyek a legtöbbször hátrányosan vagy éppen sehogy sem érintik az adott organizmust. Kis részük azonban hasznos az élőlény számára, és különbözőképpen teheti ellenállóvá az érintett kórokozót. Például olyan enzimek termelődhetnek, amelyek hatástalanítják a gyógyszer hatóanyagát, vagy éppen az a gyenge pont iktatódik ki a baktériumban, amelyet az antibiotikum megcéloz.
A rezisztens génekhez aztán könnyen hozzá lehet férni. A kórokozók egymás között kicserélhetik az ellenállóságot adó géneket (ezt hívjuk konjugációnak), vagy akár vírusokkal is átjuttathatják egymásba a szükséges genetikai információkat. Egyes baktériumok a környezetükből, szabadon is felvehetik a kívánt DNS-t. Mivel a kórokozók több rezisztenciagénhez hozzájuthatnak, több antibiotikummal szemben is ellenállóvá válhatnak. Ezt az evolúciós folyamatot mi is alaposan elősegíthetjük például azzal, ha feleslegesen szedünk antibiotikumokat. A mezőgazdaság sem fukarkodik a készítmények használatával, ráadásul az alkalmazás fő célja sokszor nem az állatok gyógyítása, hanem a betegségek kialakulásának megelőzése és a testnövekedés gyorsítása.
A nagy kérdés, hogy újra sebezhetővé lehet-e tenni a szuperbaktériumokat? A napokban jelent meg a hír (amelyről be is számoltunk ), miszerint egy amerikai kutatócsoportnak sikerült olyan molekulát kidolgoznia, amely több mikrobatörzs esetében is visszafordítja a rezisztencia kialakulásának folyamatát, ezzel pedig ismét sebezhetővé teszi a szuperbaktériumokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kulcs egy bizonyos génben, az NDM-1-ben (Új-Delhi-metallo-béta-laktamáz-1) rejlik. Az általa termelt enzim - a hatóanyag lebontása révén - képessé teszi a mikroorganizmusokat, hogy ellenálljanak az olyan, "végső megoldásként" alkalmazott antibiotikumoknak, mint a karbapenemek.
Bruce Geller, az Oregoni Állami Egyetem kutatója és munkatársai olyan molekulát (PPMO) fejlesztettek ki, amely kifejezetten az NDM-1-et célozza meg, és kapcsolja ki. A PPMO természetben előforduló változatával a szakemberek már korábban is kísérleteztek, a molekula e formája azonban csupán egy bizonyos baktériumtörzs ellen volt hatásos. Az újonnan kifejlesztett vegyület viszont már egészen más tészta. Mivel ugyanaz a gén van jelen a különböző baktériumcsoportokban, egyetlen PPMO is hatékony lehet mikrobák széles skálája ellen.
A kutatók bizakodnak, és remélik, három éven belül megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok is. Ha az új molekula beválik, a PPMO-t különböző, már létező antimikrobiális szerekkel együtt használva ismét sérülékennyé tehetők az elpusztíthatatlannak látszó szuperbaktériumok.
Ez is érdekelhet
Forrás: Origo.hu
