A hazai kígyókról és rokonaikról
A keresztes vipera (Vipera berus) hazánk gyakoribb viperafaja, ennek ellenére csak kevés helyen fordul elő. Hegységeink közül a Zemplénben, ezen kívül Zala, Tolna és Somogy megye lápos területein találkozhatunk vele. Az 55-70 (ritkán 80) cm hosszú kígyó alapszíne igen változatos fehéres-, ezüst- vagy világosszürke, de lehet sárgás, vörhenyes, rézszínű vagy fekete is. A fején látható X alakú vagy ahhoz hasonló minta, illetve a szemétől a nyakáig futó sötét csík jellegzetes ismertetőjegye. Az Európa és Közép-Ázsia nagy részén előforduló keresztes vipera már napkelte előtt előjön rejtekhelyéről, hogy felkeresse megszokott napozó helyét. Gyűrűkbe tekeredve várja az első napsugarakat, melyek hatására testét ellapítja, hogy a lehető legtöbb fény érje. A buja növényzettel benőtt, napos helyeket kedvelő kígyó elsősorban rágcsálókkal táplálkozik, de békákat, kisebb gyíkokat is elfogyaszt.
A rákosréti vipera (Vipera ursinii rakosiensis) - más néven parlagi vagy rákosi vipera - napjainkra már csak Magyarországon élő, sztyepekre jellemző síkvidéki alfaj. Néhány szigetszerű populációjával a Duna-Tisza-közén és a Hanságban találkozhatunk. Alapszíne szürke és a barna különféle árnyalatai, mintázata feketésbarna, feketével szegett cikcakkos hátszalagból, valamint nagy sötét oldalfoltokból áll. A fej felső oldalán X vagy V alakú rajzolat látszik. A 40-50 cm hosszú rákosréti vipera bokrokkal tarkított fennsíkokat és réteket kedvelő faj, amely főként nagyobb rovarokkal táplálkozik, néha egy-egy kisebb rágcsálót is elfogyaszt. Mérge az európai viperák közül a leggyengébb, emberre aligha jelenthet komoly veszélyt.
A hazánkban előforduló siklók közül az erdei, a haragos és a rézsikló okozhat még marást, de ezek méreg anyaggal nem rendelkeznek. A legtöbb problémát az okozza, hogy valamelyiket kígyónak nézik.
Az erdei sikló (Elaphe longissima) 140-160 cm hosszú, sárgásbarna, barna vagy olajszínű, többségében mintázatlan siklófaj. Hazánk középhegységeinek meleg, erősen napsütötte tájain fordul elő, de kedveli az omladozó falakat, kőhalmokat, kőkerítéseket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A rézsikló (Coronella austriaca) 50-60 cm hosszú, barnás, vörhenyesbarnás vagy szürkés, barnásfekete színű. Hátmintázata általában kis sötét pettyekből áll. Hazánk sík-, domb- és hegyvidékein egyaránt gyakori.
A haragos sikló (Coluber jugularis caspius) hazánk leghosszabb siklója 170-200, olykor 300 cm. A sárgás-, sötétbarnás, olajbarna vagy fekete siklóval csak igen ritkán találkozhatunk, hisz állománya jelentősen megritkult. Hazánkban kizárólag a Budai- és a Villányi-hegységben él.
Érdemes tudni, hogy a terráriumokból esetlegesen elszabadult kígyók nem maradnak életben hazánk éghajlati viszonyai között.
Viperamarások
A világon évente 50 ezer halálos kígyómarás fordul elő, a marások közel fele Nyugat-Afrikában történik. Hazánkban évente átlagosan 10 kígyómarás történik, ezek döntő többségét (95%) terráriumban tartott egzotikus fajok okozzák.
A hazai mérgeskígyók félénkek, kistermetűek, ártalmatlanok. Hamar megérzik az ember közeledtét és elbújnak. Mindkét viperafajunk csak akkor támad, ha védekezik. Ha az ember véletlenül belenyúl a lakhelyéül vagy rejtekhelyéül szolgáló faodúba, hasadékba, bokorba.
A viperamarás két pontszerű, egymástól 1,5-6 cm-re (a kígyó méretétől függ) lévő seb, amely fájdalmas. A marás környéke hamarosan feldagad. Ritkán helyi ödémák és fájdalmas nyirokcsomó-duzzanatok is előfordulnak. A látható tüneteket mellet az alábbiak jelentkezhetnek még: félelemérzet, szédülés, szívdobogás, fejfájás, gyengeség, izzadás, hányinger.
Vipera vagy sikló?
A viperamarás két (vagy egy) pontszerű sebből áll, a siklók harapásánál félkörben láthatók a fogak nyomai.
Elsősegély
A viperamarások döntő többsége (98%) végtagon történik. Első és legfontosabb teendő a sérült megnyugtatása, a pánik megelőzése, majd a sérült végtag nyugalomba helyezése. Érdemes sínbe helyezni, ezzel is csökkentve a későbbi mozgatást.
Az egyes szakirodalmakban olvasható kivágást csak szakember végezze és a szintén elterjedt végtagkötözés is felesleges ilyen gyenge mérgű kígyóknál.. A hazai viperafajok marása esetén nem feltétlenül szükséges ellenanyag beadása. Sőt! A szakorvosnak alaposan mérlegelnie kell, hisz az ellenanyagban lévő fehérjék allergiás reakciókat válthatnak ki, ami nem ritkán halálos is lehet.
A siklóknak apró, ún. ránőtt fogaik vannak, amelyek sebet ejthetnek. Mivel méreganyaguk nincs, ellátásukra a sebellátás általános szabályai érvényesek. Fertőtlenítés, fedő-, ritkábban nyomókötés. Csupán a megnyugtatás kedvéért orvos.
Tilos
TILOS a szorítókötés!
TILOS a jegelés!
TILOS az alkoholfogyasztás
TILOS szájjal kiszívni! (Kivétel a Beer-féle szívó.)
TILOS a sebet kimetszeni! (Kivétel az erre kifejlesztett metszők.)
TILOS gyógyszerek beadása! (Kivétel egyes fájdalomcsillapítók.)
TILOS a végtag elkötése!
TILOS a sebet kiégetni!
Ez is érdekelhet
Köszönet: Dr. Zacher Gábor főorvos Úrnak
