A hosszú COVID tartósan hátramaradó tüneteit már számos kisebb-nagyobb tanulmány taglalta. Egy friss, a BMJ című szaklapban publikált nagyszabású izraeli elemzés szerzői most azt állítják, hogy az enyhe lefolyású megbetegedés utáni tünetek ugyan hónapokig megkeseríthetik az érintettek életét, ám egy éven belül a többségük megszűnik - írja a MedicalXpress.
A tanulmányban leírt eredmények arra utalnak, hogy bár gyakorlatilag bárkinél kialakulhat hosszú COVID – amin a fertőzést követő négy hét után is fennmaradó, vagy azután kialakuló tüneteket értik –, azok többségénél, akiknél a betegség csak enyhe lefolyású volt, a hátramaradó szimptómák egy idő után elmúlnak.
Az Egyesült Királyságban 2022 márciusában becslések szerint a lakosság körülbelül 2,4 százaléka, vagyis nagyjából 1,5 millió ember számolt be hosszú COVID-os tünetekről: leginkább fáradtságról, légszomjról, szaglás- és ízérzékelési zavarokról, koncentrációs problémákról.
Mire jutottak még a friss tanulmány szerzői?
A kutatók koronavírus-fertőzésen át nem esett emberek egészségi állapotát hasonlították össze azokéval, akik egy éven belül épültek fel az enyhe lefolyású betegségből. Ehhez egy nagy izraeli állami egészségügyi szervezet elektronikus nyilvántartásából származó adatokat használtak fel. Több mint 70 hosszú COVID-dal összefüggő állapotot vizsgáltak, az oltási státuszt, a nemet, az egészségi állapotot, az életkort és a különféle koronavírus-variánsokat figyelembe véve, a fertőzést követő korai (30-180 nap) és késői (180-360 nap) időszakban.
Csak enyhe lefolyású betegségben szenvedőket vonta be a kutatásba, olyan potenciálisan befolyásoló tényezőket is figyelembe véve, mint az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a társadalmi-gazdasági helyzet, vagy a már meglévő krónikus betegségek.
Megállapították, hogy a fertőzés szignifikánsan összefüggésbe hozható több egészségügyi probléma, például az általános gyengeség, a szédülés, az erős szívdobogásérzés, a szaglás és az ízlelés gyengülése vagy elvesztése, a koncentrációs zavarok, a streptococcus-baktériumok okozta mandulagyulladás kockázatával a korai és a késői szakaszban egyaránt. Néhány tünet viszont – mint a hajhullás, a mellkasi fájdalom, a köhögés, az izomfájdalmak – később megszűnt.
Az enyhe lefolyású betegségen átesetteknél a korai szakaszban a szaglás és az ízlelés elvesztésének 4,5-szer nagyobb volt a kockázata, mint azoknál, akik nem fertőződtek meg. Az is kiderült, hogy a fertőzésen átesett, beoltott embereknél kisebb volt a légzési nehézségek kockázata, mint a nem beoltott, koronavírus-fertőzésen átesett betegeknél.
A kutatók rámutattak: ezek az eredmények jelentősek, de nem fedik le a betegségen átesettek teljes körét, és számos tényező van, amit nem vettek figyelembe.
Legjobban: