Az Európai Unióban évente 50-150 ezer munkavállaló van kitéve ólomnak és 4,2 millió munkavállaló diizocianátoknak. Ezeket használják épületek felújítására, akkumulátorok, szélturbinák és elektromos járművek könnyebbé tételére. Az ólom befolyásolhatja a nők és férfiak termékenységét és a magzatok fejlődését. Emellett károsíthatja az idegrendszert, a vesét, valamint magas vérnyomást okozhat – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az EP.
Az 1982 óta először frissített új határértékeket a jelenlegi értékek kevesebb mint egynegyedére csökkentették: a munkahelyi expozíciós határérték 0,03 milligramm köbméterenként, a biológiai határérték pedig 100 milliliterre 15 mikrogramm. Az Európai Bizottságnak öt éven belül felül kell vizsgálnia ezeket a határértékeket a szülőképes korú női munkavállalók jobb védelme érdekében, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat.
A közlemény szerint a diizocianátok szintén károsak a munkavállalók egészségére: a munkahelyi asztma egyik leggyakoribb okozói, illetve allergiás reakciókat okozhatnak. Az új jogszabály a diizocianátok foglalkozási kitettségi határértékét 6 mikrogramm NCO-ban határozza meg köbméterenként (a maximális koncentráció, amelynek egy munkavállaló egy nyolcórás munkanap során ki lehet téve), rövid távú (azaz 15 perces) kitettség esetén 12 mikrogramm NCO köbméterenként. Az Európai Bizottság 2029-ig felülvizsgálja ezeket a határértékeket.
Ez is érdekelhet
Számos munkavállaló több éven keresztül volt ólomnak kitéve, és a vérükben található ólom mértéke jóval az új határértékek felett halmozódott fel. Az ilyen dolgozók egészségének hatékonyabb védelme érdekében rendszeresen orvosi vizsgálatokat kell végezni annak megállapítására, hogy folytathatják-e az ólomnak való kitettséggel járó feladatokat. A tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak még formálisan jóvá kell hagynia a jogszabályt, mielőtt az az EU közlönyében megjelenhet és 20 nap elteltével hatályba léphet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
