Az élelmiszerárak folyamatos emelkedését a kormány hatósági áras termékek bevezetésével próbálja enyhíteni, az ársapkáról azonban szakértők, szakemberek szinte egybehangzóan állítják, hogy rossz a hatása – írja cikkében a Népszava, kiemelve: a hatósági áras termékek miatt kieső nyereséget más cikkek árának emelésével kompenzálják a kereskedők, a termelő pedig, ha tudja, inkább külföldön értékesíti az áruját. A lap egy korábbi felmérés eredményére hivatkozva rámutatott, hogy ma már óriási teher a bevásárlás egy négytagú családnak: sokan 50-80 ezer forinttal többet hagynak a boltban havonta, mint egy évvel korábban.
A drágulás okai
Az okokat és a várható következményeket Raskó György agrárközgazdász magyarázta el. Mint mondta, a mezőgazdasági alapanyagok termelési és feldolgozási munkafolyamata is nagyon erősen energiaigényes. „Az energiaárak ugrásszerű emelkedése szinte azonnal beépült a termelési költségekbe, így aztán a termelő is magasabb áron kalkulál az értékesítéskor. Ez az egyik oka a drágulásnak” – világított rá, hozzátéve: így van ez Nyugat-Európában és máshol is, ami viszont magyar sajátosság, az egyértelműen a forint árfolyamának változása, a forint gyengülése.
Raskó szerint csak ez önmagában egy év alatt 18-20 százalékkal járult hozzá az árnövekedéshez – és itt jön képbe az ársapka. „Azt mondja a termelő a kereskedőnek: ha a sertéscombot tőlem csak ennyiért tudod megvenni az ársapka miatt, rendben, megegyeztünk, de a karajt viszont 10 százalékkal drágábban adom el neked” – így az agrárközgazdász, aki arról is beszélt, hogy hasonlóan gondolkodik a kereskedő is, csak ő már a vásárlók felé.
A szakember kitért rá, hogy ha mindez nem lenne elég, akkor ott a kereskedőkre kivetett extraprofitadó. Ezt az árbevétel alapján kell elszámolni, csakhogy az árbevétel növekedése, ami a magasabb árak miatt keletkezik, nem jelenti a profit növekedését is. Az intézkedés azonnal négy százalékkal emelte a fogyasztói árakat – hangsúlyozta Raskó György.
Fontos tényező az is, hogy a választási kampány alatt a kormány körülbelül 1800 milliárd forint értékű jóléti intézkedéseket hozott: az időseknek kiutalták a teljes 13. havi nyugdíjat, a szülők a személyi jövedelemadójukat kapták vissza. Ez hatalmas pénzkiáramlást jelentett, ám az emberek nem bankba tették a pénzt, hiszen ott nagyon alacsony kamatot kínáltak, hanem elkezdték költeni. A vásárlói kereslet így fokozatosan lehetővé tette, hogy olyan termékek árát is emeljék a kereskedők, amelyekre a beszállító nem is gondolt. Úgy voltak vele, hogy most van itt az alkalom, most kell és lehet mindent elfogadtatni a vásárlókkal. Az emberek látták, hogy az infláció miatt hónapról hónapra változnak az árak, de pénzük még volt a vásárláshoz. „Az úgynevezett inflációs várakozás Magyarországon eszméletlen módon pörgette fel az árak növekedését” – foglalta össze az agrárközgazdász.
Ez is érdekelhet
Hogyan állítható meg az infláció?
Raskó György azt nyilatkozta, jövőre az ideinél is nagyobb lesz az infláció, a folyamatot pedig valamilyen formában hűteni kellene, de az egészen biztos, hogy ehhez nem az ársapkás termékek körének bővítésén keresztül vezet az út. Az infláció visszahúzódásának szerinte az egyetlen lehetséges eszköze az, ha az emberek nem veszik meg az egyes termékeket. Arról is beszélt, hogy a tévhitekkel ellentétben külföldön sem olcsóbb egy bevásárlás. „Négy országban jártam személyesen, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában. Mindenhol hasonló árak vannak, mint itthon, nem is drágábbak nálunk.”
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
