Egyik cikkében egy népszerű klímaváltozási közhely igazságtartalmát boncolgatta az Index : arról írt, vajon tényleg olyan káros a Földre nézve a tehenek szellentése - mivel az állatok telelövik a légkört üvegházhatású gázzal, ezzel gyorsítva a globális felmelegedést -, mint ahogy azt sokan állítják.
Nem is a szellentés a bűnös
A kérődző állatoknak általában, így a szarvasmarháknak is négy gyomra van. Ebből az első a 150-200 liter űrtartalmú bendő; minden, amit az állat megeszik, először ide kerül, és itt indul meg különféle baktériumok segítségével az előemésztés, az erjedés. A folyamat gázokat termel, hidrogént, majd metánt, amik nagyrészt az emésztőcsatorna be- és kijáratán távoznak.
Vagyis a valódi probléma nem a szellentéssel, hanem a böfögéssel van, ettől persze a nagy mennyiségű metán kibocsátása továbbra is az állatok számlájára írható. És bár egy teljesen természetes dologról beszélünk, valóban komoly hatása lehet: az ENSZ becslése szerint az összes üvegházhatású gáz légkörbe juttatásának 14,5 százalékáért felel az állattenyésztés, és azon belül a legnagyobb forrás a szarvasmarhák böfögése.
Több megoldás is lehetséges
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A böfögés által okozott károkat kutatások szerint többféleképpen is csökkenteni lehet:
- génmódosítással hosszú távon a felére lehetne csökkenteni a tehenek metánkibocsátását;
- szintén ilyen hatása lehet annak, ha fokhagymát adnak a takarmányhoz,
- illetve akkor is, ha hínárt.
Az azonban, hogy a Földünk szempontjából mennyire szerencsések ezek a megoldások, egyelőre még kérdéses: alaposan meg kellene vizsgálni, hogy a fokhagyma , illetve a hínár termelése és szállítása mekkora környezeti terheléssel jár, de szintén lényeges, hogy a folyamatok mennyi pénzt emésztenének fel, olvasható a cikkben.
