Ötösről hetesre emelték a japán fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését, amire a csernobili reaktorban 1986-ban bekövetkezett gőzrobbanás óta nem volt példa. A japán Fukushima erőműből kikerült sugárzó anyagok mennyisége legfeljebb a tizedrésze annak, ami a csernobili baleset idején jutott a levegőbe, mégis sokan tartanak a következményektől. Hogy pontosan milyen egészségügyi hatása lehet a jelenlegi helyzetnek, arról dr. Turai Istvánnal, az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet főigazgató főorvosával beszélgettünk.
- Mennyiben hasonlít a japán helyzet a csernobili katasztrófára?
- Fontos tisztázni, hogy Csernobilból nagyságrendekkel több radioaktív izotóp került ki a környezetbe, mint most Japánból, hiszen ott a reaktortartály fedelét lerobbantotta a gőznyomás, az urán fűtőelemek nyitottá váltak, azokból pedig szabadon és töményen párolgott a sugárszennyezett gőz. Akkor egy év alatt a hazai népesség a természetes eredetű 3,1 mSv sugárterhelés mellé átlagosan 0,2 mSv-t kapott Csernobilból, amelynek azért nincs egészségkárosító hatása, mivel a sugárbetegség tünetei 1000 mSv egész testet ért dózisnál kezdődnek. Ez a szám ötezerszer nagyobb a Csernobilból kapott átlagos hazai dózishoz képest. Japánban a földrengés és szökőár miatt a leállított reaktorokat nem vetette szét a gőznyomás, de a reaktorok hűtése sérült. A nyomás csökkentése érdekében a reaktorokból időről időre radioaktív gőzt engedtek le, illetve a 2-es blokkból radioaktív víz szivárgott. Ám a mérések alapján a sugárzás mértéke az elmúlt 3 hétben milliószor kisebb maradt az esetleges egészségkárosító szintnél Tokióban és attól távolabbi országrészekben is.
- Milyen egészségügyi hatásra lehet számítani Magyarországon a megrongálódott reaktor kapcsán?
- A hazai lakosokat nem fenyegeti egészségkárosodási kockázat a sugárzás kapcsán. Bár kimutatható a hazai levegőben is a fukusimai atomerőmű balesete során a légkörbe jutott radioaktív szennyeződés, a sugárzási szint nem növekedett meg s nincs hatása az egészségre. Az elmúlt napokban a szokásos 10-20 mikrobecquerel radiojód /köbméter helyett 100-200-szor nagyobb értéket sikerült mérni a hazai levegőben, de ez még mindig csak ezredrésze a csernobili baleset után mért értéknél, s milliószorosan elmarad az egészségre ártalmas sugárterheléstől – mondja dr. Turai István.
- Tehát itthon meg sem közelíti a sugárzás mértéke az egészségügyi határértéket. És mennyire bízhatunk a Kínából érkező élelmiszerekben?
- A Japántól több mint 1000 kilométerre fekvő Kínában - értesülések szerint - nem kell tartani a sugárszennyezett élelmiszerektől. A keletről érkező exportok szigorú ellenőrzés után kerülhetnek az EU területére, ahol a tagországok maguk is megvizsgálják a bekerült élelmiszereket és az állati tápokat. Így tehát egy többszörös ellenőrzési folyamatot kell elképzelni, ami kizárja azt, hogy egészségkárosító élelmet vegyünk magunkhoz.
Az elmúlt hetekben megnőtt a jódtabletta iránti kereslet, ám a sugáregészség-tanász főorvos elmondása alapján a gyógyszertárakban kapható 100 vagy 200 mikrogram jódot tartalmazó tabletta csak a jódhiány pótlására alkalmas, és arra megfelelő, hosszú időn át bátran szedhető. A pajzsmirigy radiojód-felvételét megelőző vagy csökkentő jódtabletták azonban 50 vagy 100 mg (milligram) jódot tartalmaznak, és jelenleg a gyógyszertárakban nem kaphatóak. Ezen Jodomax tabletták bevétele teljesen indokolatlan, sőt, a jódérzékenyeknél elvétve súlyos mellékhatásokat okozhatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Így tehát érdemes figyelemmel kísérni a híradásokat, és csak a szakemberek által javasolt lépéseket megtenni, hogy ne okozzunk nagyobb bajt olyankor, amikor egészségügyi jelentőséggel bíró sugárterhelés nem ér minket.
Legjobban: