Létszámhiány, járműhiány, társadalmi problémák. A végeredmény: egy örökkévalóság, mire kiér a mentőautó - a Magyar Nemzet mentősöktől kért látleletet az ország legnagyobb egészségügyi szervezetéről.
Szervezettség és felszerelés
A 104-es vonal végén dolgozó egészségügyi szakemberek, többségében mentőápolók és -tisztek feladata, hogy célzott kérdésekkel a lehető legpontosabban feltérképezzék a beérkező eseteket. Ez ugyanakkor nem mindig egyszerű feladat, ugyanis sok betelefonáló még a legegyszerűbb kérdésekre sem tud válaszolni . A mentősök szerint ennek hátterében az oktatási rendszer hiányosságai állnak. A szükséges paraméterek hiányában viszont a kórkép körvonalazása sem éppen könnyű, márpedig a konkrét mentőegység kiválasztása is ettől függ. Ráadásul az sem biztos, hogy a szükséges járműtípus és gárda ténylegesen mindig rendelkezésre is áll
Fontos megjegyezni, hogy nem minden mentőegységen ül felsőfokú végzettségű szakember. Az orvos nélküli esetkocsin például egy sofőr és egy ápoló foglal helyet, míg a mentőtiszti esetkocsin egy főiskolát végzett mentőtiszt is jelen van. A rohamkocsikon egy oxiológusnak vagy intenzív terápiás szakorvosnak is tartózkodnia kell. Léteznek olyan kocsik, amelyek a betegeket csak helyben tudják ellátni, mivel a felszerelések mellett nincs elegendő hely rajtuk a betegszállításra.
Feleslegesen lefoglalt mentőkocsik
A megkérdezett mentősök szerint kocsiból ugyanúgy kevés van az országban, mint az ellátó személyzet tagjaiból. A közép-magyarországi régióban például rengeteg a betöltetlen gépkocsivezetői pozíció. Egész egyszerűen nehéz olyan sofőrt találni, akik alig több mint 100 ezer forintért mentőkocsit vezetne. Orvosokból szintén hiány van, ezért a legtöbb esetkocsi orvos nélküli. A problémát összeültetésekkel, túlórákkal igyekszenek megoldani, amennyire csak ez lehetséges. A túl kevés ember persze azt eredményezi, hogy az ellátás különösebb bonyodalmak nélkül is akadozik. Elsőbbséget így csupán újraélesztések, infarktusra utaló mellkasi fájdalmak és súlyos balesetek kapcsán tudnak biztosítani.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A problémát csak még tovább fokozza, hogy sokan akarva-akaratlanul is visszaélnek a mentőszolgálat tevékenységével. Előfordul, hogy valaki első alkalommal valamilyen banális probléma miatt hív segítséget, majd mikor jelzik neki, hogy inkább forduljon háziorvoshoz , másodjára már egy komoly panaszt, például mellkasi fájdalmat emleget. Ilyenkor muszáj útnak indítani a mentőt, a beteget pedig akkor sem kérhetik számon, ha a helyszínen valóban kiderül, hogy nincs nagy baja. Hasonló módon használják egyesek a 104-es telefonszámot taxirendelésre is: a mentővel a szomszédos városba érve hirtelen jobban lesznek, majd távoznak. Ilyen esetekben szintén betegektől vonják el a mentőautót, aminek súlyos következménye lehet.
A betelefonálók által elkövetett kisebb-nagyobb visszaélésekről bővebben a Magyar Nemzet cikkében olvashat ide kattintva .
