Ha a mentők szóba kerülnek, sokaknak alighanem egy hangosan szirénázó, a félreálló személyautók sorfala között sebesen átsuhanó mentőautó jut eszébe. Valójában azonban a mentési folyamat nem itt kezdődik. Amikor beérkezik egy segélyhívás, a bejelentőtől kapott információk alapján a mentésirányító személyzet dönti el, hogy az adott eset pontosan milyen ellátást igényel. "A felelősség óriási, de felelősséggel nemcsak az adott betegért tartozunk, hanem a következő, esetleg súlyosabb betegekért is, akikhez esetleg később érhetünk ki, ha a mentőegységet előtte indokolatlanul küldtük máshová" - mutatott rá portálunk kérdéseire válaszolva Győrfi Pál , az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője. A mentésirányítók munkáját egyfelől egy kikérdezési protokoll, másfelől pedig egy számítógépes döntéstámogató rendszer is segíti.
Az első lépés tehát, hogy a mentésirányítás pontosan meghatározza, milyen típusú segítségre, ezáltal milyen mentőegységre van szükség az adott segélyhívás kapcsán. Azokban az esetekben, amikor a beérkezett információk alapján heveny életveszély valószínűsíthető, a mentésirányító úgynevezett P1-es prioritást határoz meg, azaz a mentőegység riasztása a lehetőségek szerint azonnal megtörténik. Általános elv, hogy ilyenkor a legközelebbi mentőegységet küldik először a helyszínre, majd ezzel párhuzamosan vagy újabb információk birtokában az ellátás szempontjából legmegfelelőbb mentőegységet is odairányítják.
Az OMSZ irányítása alatt az alábbi mentőegységek teljesítenek szolgálatot (zárójelben a mentőegység személyzete):
- mentőgépkocsi (ápoló és mentőtechnikus vagy mentőgépkocsi-vezető)
- esetkocsi (orvos vagy mentőtiszt, mentőápoló és mentőtechnikus vagy mentőgépkocsi-vezető)
- mentőtiszti/mentőorvosi kocsi (oxyológus szakorvos vagy mentőtiszt és mentőtechnikus)
- rohamkocsi (oxyológus szakorvos, mentőápoló és mentőtechnikus vagy mentőgépkocsi-vezető)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A felsoroltak mellett egyéb, különleges mentőegységek is bevethetők szükség esetén, így gyermek-rohamkocsi, gyermek-mentőorvosi kocsi, mobil intenzív-ellátó egység (M.I.C.U.), mentőhelikopter, mentőmotor vagy tömeges baleseti egység. A mentőegységek egy része nem szállít beteget, hanem a helyszíni ellátásban vesz részt. "Általánosságban elmondható, hogy a mentőegységeink minden olyan felszerelést tartalmaznak, amelyek a sürgősségi betegellátáshoz és a helyszíni beavatkozásokhoz szükségesek. Még a mentőápolóval vonuló alap mentőegységek is minden olyan eszközzel fel vannak szerelve, melyek az ellátás első lépcsőjéhez szükségesek (például újraélesztés, törésrögzítés, szülésvezetés)" - fogalmazott a szóvivő.
Mikor jönnek az életmentő drónok?
Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója egy tavaly júniusi sajtótájékoztatón elmondta, a szervezet a jövőben drónokkal is segítené a közterületen rosszul lett emberek ellátását Budapesten. A drónok 3-4 perc alatt a helyszínre tudnának juttatni egy félautomata defibrillátort, ráadásul a főváros teljes területének lefedéséhez mindössze 3-4 ilyen szerkezetre lenne szükség. Győrfi Pál ezzel kapcsolatban elmondta, a fejlesztésről folyamatosan zajlanak az egyeztetések, mert bár a technológia már rendelkezésre áll, a jogszabályi környezet azonban még nem. Hozzátette, a projekt tesztelése a tervek szerint már az idei évben megkezdődhet.
