Az elmúlt tíz évben látványos változás figyelhető meg a hazai időjárásban. Miközben a téli melegrekordok száma inkább enyhén nő, addig a hidegrekordoké kiszámíthatóan és folyamatosan csökken, sőt napjainkban már alig van - írta Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös írásában, mely a "Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően" című szakportálon jelent meg.
Azt írták: a 2000-es évek elején még nagyjából azonos mértékben és szórásban fordultak elő Magyarországon hideg- és melegrekordok. A legutóbbi évtizedben viszont szembetűnő a hidegrekordok számának jelentős csökkenése: az utóbbi nyolc évben - a relatíve hideg 2016/2017-es telet kivéve - az átlagnál jóval kevesebb napon és kisebb területen fordultak elő extrém minimumok.
Mindeközben a téli melegrekordok előfordulása változékonyságot mutat az elmúlt húsz évben, és az átlagosnál kissé többet regisztráltak belőlük. A legutóbbi három télen szinte alig voltak minimumrekordok, míg melegrekordok az átlagos éghajlatnál néhány nappal többször jelentkeztek. Az idei tél is ilyen volt - írták, ugyanakkor megjegyezve: három-négy évből még nem vonhatók le általános következtetések.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy ha erősödik a klímaváltozás, "akkor elbúcsúzhatunk a rekordhidegektől". Az optimista jövőkép szerint - ha már nem melegszik tovább az éghajlatunk -, akkor újra előfordulhatnak majd "extrémebb" téli hidegek is. A pesszimistább forgatókönyv szerint tovább erősödő melegrekordok várhatók, míg az optimistább szerint "már kissé megnyugvó éghajlatra" és csökkenő számú rekordra van kilátás - ismertették.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szabó Péter és Pongrácz Rita felhívták a figyelmet: "csak látszólag lehet annak örülni", hogy a klímaváltozás miatt a jövőben több enyhe, tavaszias napra számíthatunk télen. Ezzel párhuzamosan ugyanis - emelték ki - az összes többi évszak is forróbb lesz, a természetes környezet vagy a mezőgazdaság alkalmazkodása pedig kérdéses.
