Ahogy arról a HáziPatika.com is beszámolt , az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) arról tájékoztatta az országos tisztifőorvost, hogy az intenzív esőzések miatt elszaporodtak a szúnyogok, emiatt a meglévő biológiai, illetve földi, kémiai módszerekkel már nem biztosítható a megfelelő mértékű gyérítés. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pedig a körülményekre tekintettel 180 napra engedélyezte a szúnyogok légi úton történő gyérítését deltametrin és természetes piretrin hatóanyagtartalmú biocid termékekkel. A hazai szúnyogkutatók szerint azonban egyáltalán nincs tudományosan megalapozott bizonyíték arra, hogy a honos, illetve inváziós fajok bármelyike miatt is tartani kéne a trópusi betegségektől, járványoktól. Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetét (ÖK-ÖBI) igazgató evolúcióbiológus-ökológusa a quibit.hu -nak egyenesen arról beszélt, hogy az NNK döntése nemhogy segít a helyzeten, hanem helyette súlyos károkat is okozhat.
A szakember kifejtette, hogy a két említett hatóanyag (deltametrin és pretrin) olyan nem specifikus idegmérgek, amelyek a csípőszúnyogokon túl számos más hasznos (beporzást, lebontást, kártevők fogyasztását végző) rovarfajra is mérgezően hatnak. Ezen túl pedig a vízi gerinces élőlényekben is felhalmozódnak, így tömeges halpusztulást okozhatnak. A szerek légi úton való kijuttatása pedig azért nem szerencsés, mert elsodródhatnak, és akár természetvédelmi területeket is érinthetnek.
A vegyi szúnyogirtás ellen szól továbbá, hogy a Magyarországon bevetett deltametrin típusú irtószereket a nemzetközi kutatások toxikusnak találták a házi- és vadméhekre is. A közvetlen lepermetezéstől a felnőtt, de a szennyezett virágpor fogyasztásától a még lárva stádiumban lévő vadméhek is elpusztulnak. Ezenkívül a mezőgazdasági termelésben fontos szabóméh, poszméh és faliméh fajoknál is sok esetben kimutatták már a szúnyogirtás miatti populációcsökkenést. "Meg kell említeni a szubletális hatásokat is, amelyek során nem feltétlenül pusztulnak el a rovarok, de más fontos funkciójuk sérül, például rövidül az élettartamuk, csökken a hímivarú egyedek száma, csökken a lárvák etetésének intenzitása, és kevesebb lesz a hazatérő egyed" - hangsúlyozta Garamszegi László Zsolt.
"Olyan ez, mint a dohányzás"
A kémiai gyérítés ráadásul sok esetben vagy hatástalan, vagy csak rövid ideig nyújt megoldást. A tojásokra, lárvákra ugyanis nem hat, csak a kifejlett állatokra, így csupán tüneti kezelésnek tekinthető. Ha pedig éjjel végzik (ami meglehetősen gyakori), amikor nem aktívak a szúnyogok , gyakorlatilag értelmetlen permetezni, mert csak az éjszaka repülő rovarokat pusztítja el. Az ökológus ezenkívül arra az ellentmondásra is felhívja a figyelmet, hogy bár évek óta hangsúlyozzák, a használt kémiai irtószerek emberre nem veszélyesek, mégis arra kérik a lakosságot, hogy a gyérítés idején csukják be az ablakokat, a gyümölcsöket pedig mossák meg. "Tudnunk kell, hogy nagy mennyiségben, vagy a folyamatos kitettség esetén (akár bőrön át vagy belégzéssel bejutva) több egészségügyi problémával szembesülhetünk. Olyan ez, mint a dohányzás: tudjuk, hogy nagy mennyiségben a nikotin rákot okoz, és a mi felelősségünk és döntésünk, hogy elszívunk egy szál cigarettát, vagy nem. Ugyanígy a polgárok is jogosultak az objektív és tényszerű tájékoztatásra a szúnyogirtó szerek káros hatásait illetően" - fogalmazott.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A biztonságos és hatásos alternatíva
Hogy mi lenne a jó megoldás? Mindenképp a biológiai irtást kéne alkalmazni. Ausztriában például 98 százalékban, Szerbiában 50 százalékban így tesznek. Ennek alapja egy bakteriális toxin. Egész pontosan egyes talajlakó mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, amelyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból az irtani kívánt szúnyogfajok lárváinak bélcsatornájában olyan anyagok képződnek, amelyek megtámadják a bélbolyhok falát, ez pedig az állat pusztulásához vezet. A módszer előnye, hogy ha helyes dózisban alkalmazzák, a legtöbb vízi élőlényre nem ártalmas, nem mellesleg pedig megelőzésként is be lehet vetni, hiszen a lárvákat veszi célpontba.
Ez is érdekelhet
A szakember szerint emellett fontos volna, hogy jobban monitorozzák, elemezzék a hazai honos és betelepült szúnyogfajok populációját, a tenyészhelyeit, kapcsolatrendszerét, illetve azt, hogy milyen betegségeket hordoznak. A biológiai gyérítést pedig ezen információk alapján csak valóban indokolt esetben kéne kiegészíteni kémiai szerekkel.
