"A mikrobiom - vagyis a szervezetünkben élő baktériumok, vírusok, gombák - egyensúlyának felbomlása hozzájárulhat a súlyos lefolyású COVID-19 kialakulásához. Amennyiben a bélrendszerünkben élő jó és rossz mikroorganizmusok egyensúlya a vírusfertőzés után sem áll helyre, az szerepet játszhat a koronavírus-fertőzés utáni gyulladásos betegségek, például a sok szervrendszert érintő gyulladásos betegség kialakulásában is" - idézi a webmd.com Siew Ng, a Hongkongi Kínai Egyetem emésztési rendellenességekkel foglalkozó intézetének kutatóját, aki részletesen ismertette egy, a témában készült tanulmány megállapításait. Ng elmondta: a jótékony baktériumok pótlása, vagyis a bélflóra helyreállítása és egyensúlyának fenntartása - ami többnyire rossz táplálkozás vagy gyógyszerszedés esetén borulhat fel - növelheti a SARS-CoV-2 vírussal szembeni immunitást, és felgyorsíthatja a betegségből való felépülést.
Hogy mi minden múlhat a bélflóránkon ...
A tanulmány alapjául szolgáló vizsgálat során száz, COVID-19-ben szenvedő beteg és 78 egészséges ember vér- és székletmintáit tanulmányozták. (Utóbbiaktól még a pandémia előtt vettek mintát egy mikrobiom vizsgálathoz.) A kutatók megállapították, hogy a 274 székletmintában található mikrobiom összetétele jelentősen különbözött a COVID-19 -ben szenvedők és az egészséges emberek esetében, függetlenül attól, hogy szedtek-e valamilyen gyógyszert (beleértve az antibiotikumokat is). A COVID-19-cel küzdők mintájában például kevesebb olyan baktériumtípus volt, amely képes befolyásolni az immunrendszer vírusfertőzésre adott válaszát. Ezen baktériumok alacsonyabb száma - ami 30 nappal azután is alacsony maradt, hogy a betegek legyőzték a koronavírus-fertőzést - összefüggésbe hozható volt a betegség lefolyásának súlyosságával. (Az eredményeket a Gut folyóiratban, online tették közzé.)
A koronavírus-fertőzés következtében fellépő immunválasz bizonyos esetekben túl erőteljes. Ez az úgynevezett citokinvihar , ami súlyos gyulladásokat okoz. Nyomában szerv- és szövetkárosodás, szervelégtelenség, vagy akár szeptikus sokk - életet veszélyeztető állapot, amelyben több szerv működése sérül - járhat. A kutatás során elemzett vérmintákból az derült ki, hogy a bélflóra egyensúlyának hiánya a COVID-19-cel megküzdőknél összefüggésben állt a gyulladásos citokinek és a szövetkárosodásra utaló vérmarkerek magas szintjével (túltermelődésével), például a C-reaktív fehérje emelkedésével. Utóbbit a máj termeli, és mennyisége akkor ugrik meg a vérben, ha a szervezetben valahol gyulladás van.
További vizsgálatok szükségesek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Arun Swaminath, a New York-i Lenox Hill Kórház gasztroenterológiai osztályának vezetője, aki nem vett részt a tanulmányban, külső szakértőként rámutatott, hogy a széklet biológiai sokféleségét számos tényező befolyásolhatja, beleértve az életkort, az étrendet, az alapvető autoimmun betegségeket és az antibiotikum-használatot is. A kritikus kérdés szerinte az, hogy ezek a változások egyediek-e a COVID-19-cel küzdőknél, vagy leginkább olyan betegeknél tapasztalhatók, akik egyéb betegségek miatt kerültek kórházba. Hogy ez kiderüljön, további kutatásokra van szükség.
Ez is érdekelhet
Ahogy arról korábban írtunk, a szöuli Korea Egyetem egyik mikrobiológusa, Stanley Kim is arra a megállapításra jutott a témával foglalkozó kutatások eddigi eredményeinek áttekintésekor, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulása miatt súlyosabb lehet a COVID-19 lefolyása. A mikrobiom egyensúlyának hiánya ugyanis lehetővé teszi, hogy a SARS-CoV-2 vírus különösebb akadály nélkül jusson az emésztőrendszerbe és a belső szervekbe, komolyan roncsolva azokat.
