A klorokin (és annak módosulata, a hidroxi-klorokin) azt követően került igazán a figyelem középpontjába, hogy néhány héttel ezelőtt Donald Trump amerikai elnök többször is mint ígéretes lehetőségről beszélt róla a koronavírus-járvány elleni harcban. Ahogy azonban arra az Index felhívta a figyelmet a klorokin tündökléséről és bukásáról szóló átfogó cikkében, már akkor is csak gyanús vizsgálatok bizonyították hatásosságát a fertőzés ellen. A tudományos közösség tiltakozása ellenére mégis szerte a világon alkalmazni kezdték a szert, és még a WHO is bevette a globális gyógyszerkísérletében vizsgált hatóanyagok sorába (bár megjegyezték, hogy csak az érdeklődés miatt tesznek így, a döntést szakmai érvek nem indokolják).
"A főbb, világszerte használatos szerek, melyeket a hazai terápiás protokoll is tartalmaz, a következők: hidroxi-klorokin, favipiravir , lopinavir/ritonavir, tocilizumab, remdesivir. A fenti hatóanyagú gyógyszerekkel és ezekkel együtt adott más gyógyszerek kombinációival folynak vizsgálatok, illetve terveznek a hatásosságot célzó vizsgálatokat és adatgyűjtéseket" - ezt már Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára mondta május 18-án. Nyilatkozata az egyetlen hivatalos megerősítése annak, hogy itthon is használják vagy használták a szert. Az Index az információ pontosítása érdekében többször rákérdezett az operatív törzsnél a klorokinra, ám nem kapott választ.
Gyakrabban haltak meg azok, akik kaptak a szerből
Mielőtt még a WHO felfüggesztette volna a klorokin vizsgálatát a koronavírus elleni küzdelemben, megjelent egy nagy port kavart tanulmány a világ legpatinásabb orvosi folyóiratában, a The Lancetben, ami végső csapást mért a szerre. A vizsgálat során sok ezer beteg kórlefolyásának elemzésével kimutatták, hogy az ezzel a szerrel kezelt emberek nagyobb arányban haltak meg, mint azok, akiket nem kezeltek klorokinnal.
Azt a tanulmányt egyébként, amely annak idején szinte egyedüliként látszott alátámasztani a klorokin hatásosságát a koronavírus-betegség kezelésében, Didier Raoult, a marseille-i IHU Mediterrán Fertőzések Intézete mikrobiológus igazgatója és munkatársai közölték. A kísérlet azonban szakértők szerint több sebből vérzett. A legismertebb német koronavírus-szakértő, Christian Drosten például úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat során gyakorlatilag semmit sem tartottak be, amit a gyógyszerkísérletekről az egyetemen tanítanak. Másfajta betegek kapták a gyógyszert, mint a kontrollcsoport tagjai, eltérő súlyosságú volt náluk a betegség, illetve az átlagéletkoruk is más volt. Didier Raoult egyébként a mai napig arról beszél, hogy a hidroxi-klorokin igenis gyógyítja a COVID-19 -et.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Néhány napja a Harvard Egyetem kutatói nyilvánosságra hozták eddigi legnagyobb, minden észszerű megfontolás szerint cáfolhatatlan konklúziójú vizsgálatuk eredményeit a klorokin és hidroxi-klorokin COVID-19 elleni alkalmazásával kapcsolatban. Arra jutottak, hogy a gyógyszer nemhogy javítaná a betegek állapotát, de egyenesen nagyobb veszélybe sodorja az életüket.
Hatásos, csak más betegségek esetén
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a klorokin, illetve a hidroxi-klorokin rossz gyógyszer lenne: előbbi az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb maláriaellenes szer, utóbbi pedig az artritisz ellen eredményes. Egyelőre a WHO sem mondta ki hatástalannak, illetve veszélyesnek a klorokint és a hidroxi-klorokint, csak felfüggesztették az ezekkel való kísérletezést, míg át nem tekintik az eredményeket.
Ez is érdekelhet
A koronavírus az élet szinte összes területét érinti, ezért nem csoda, hogy sokan már azon gondolkodnak, mit és hogyan kellene változtatni, hogy a hétköznapi életünkbe minél kevésbé szóljon bele a következő járvány. Az nlc.hu cikkében elolvashatja, hogyan kellene újragondolni a világot a koronavírus-járvány után.
