Míg a vakcina el nem készül, a koronavírus ellen több olyan gyógyszert is tesztelnek, amelyek más betegségek esetén már hatásosak voltak. Az egyik ilyen a malária ellen használt klorokin, amelyhez egyidőben komoly reményeket fűztek. Az elmúlt hetekben azonban sorra jelentek meg olyan cikkek is, melyek szerint a készítmény nemhogy nem alkalmas a betegek kezelésére, de akár veszélyes is lehet rájuk. Pedig a valóságban keveset tudunk a szer koronavírus-elleni hatékonyságáról - írja a Pirulakalauzon Dr. Csupor Dezső szakgyógyszerész.
Mire használják a klorokint?
A hatóanyag régóta ismert, még 1934-ben állították elő és évtizedeken keresztül a malária elleni megelőző szerként használták. Jelenleg az egyik legnagyobb mennyiségben alkalmazott gyógyszer a világon, így a mellékhatásaival is tisztában vannak az orvosok. Malária ellen azonban egyre kevésbé bevethető, az évtizedes használat miatt ugyanis a betegség kórokozója ellenállóbbá vált a gyógyszerrel szemben. Mivel az immunrendszerre is hat, így hatékony lehet bizonyos autoimmun kórképek, például a reumatoid artritisz kezelésében is.
Mivel vírusellenes hatása is évtizedek óta ismert, ezért a kutatók úgy vélték, a koronavírus ellen is felhasználhatják. Ezek a koronavírusok egy endocitózis nevű folyamattal jutnak be a sejtekbe, a klorokin azonban meggátolhatja, hogy kiszabaduljon onnan. A sejttenyészetek eredménye szerint a szer jól működhet a koronavírus ellen is, így először KÍnában kezdtek vele kísérletezni. Akkor úgy tűnt, hogy a klorokint kapott betegek gyorsabban gyógyulnak, illetve a tüdőgyulladásuk és a lázuk is mérséklődött.
Nem sokkal ez után közzétettek azonban két tanulmányt, amely szerint a klorokin használata nemhogy hatékony, de egyenesen veszélyes is lehet ezeknél a betegeknél. Az Associated Press oldalán közölt kutatások szerint a klorokin egyik származékával, a hidroxi-klorokinnal kezelt betegek körében nagyobb volt a halálozási arány. Egy másik hír szerint Brazíliában is leálltak a szer használatával, miután a betegek egy részénél komoly szívritmuszavar alakult ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Valóban veszélyes a klorokin?
Az eredményeket azonban érdemes több szempontból is megvizsgálni. Egyrészt a vizsgálatok során nem a klorokint, hanem a hidroxi-klorokint alkalmazták, és bár a két szer sok szempontból nagyon hasonló, a hatásukat nem lehet egyértelműen összemosni. Az első, amerikai vizsgálatnál pontosan azt sem lehet tudni, hogy a betegek milyen dózisban kaptak belőle, ennek ismerete nélkül pedig a hatékonyságot sem lehet felmérni.
Korábban már megállapították, hogy a klorokin nagy dózisban látásromlást és szívritmuszavarokat okozhat. A brazil kutatásban már ismertek a dózisok (tíz nap alatt 12 gramm, illetve 5 nap alatt 2,7 gramm), amelyek jóval nagyobbak, mint amit a malária megelőzésére (heti 0,5 gramm) és kezelésére (3 nap alatt 2,5 gramm) alkalmazott mennyiségek. A kísérletben elhunyt két beteg is az extrém magas dózisnak számító 12 grammot kapta.
Könnyen lehet tehát, hogy a brazil mellett az amerikai vizsgálat is rosszul tervezett volt, az eredmények pedig félrevezethetőek. A jelenlegi adatok alapján így nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a klorokin használható-e, vagy éppen hogy veszélyes - írja a szakgyógyszerész.
