Már majdnem egy év telt el azóta, hogy Michael Reagan szervezetében azonosították a koronavírust. Az akkor 49 éves férfinél március 22-én reggel intenzív tünetek jelentkeztek. "A testem tűzforró volt, és levegőt is alig tudtam venni. Bementem a fürdőszobába, hogy egy kicsit összeszedjem magam, de azonnal vért köhögtem a mosdókagylóba" - idézi a férfi beszámolóját a CNN cikke. Reagant kórházba szállították, ahol azonosították is a szervezetében a koronavírust, a következő két hónapban pedig több alkalommal is vissza kellett mennie az intézménybe.
A nehéz időszak azonban még azóta sem ért véget számára, a panaszai ugyanis lassan egy év elteltével sem szűntek meg. Visszatérő mellkasi fájdalmak gyötrik, végtagjaiban idegi eredetű fájdalom, görcsök és remegés jelentkezik, illetve az egyik szemére jelentősen romlott a látása. Többfajta gyógyszerrel is próbálják enyhíteni a tüneteket, állapotában azonban jobb és rosszabb időszakok követik egymást.
"Napi négy órára tudtam csak összeszedni magam"
Vele ellentétben a 34 éves Stephanie Condrát nem kellett kórházba szállítani azt követően, hogy tavaly nyáron pozitív lett a koronavírustesztje. Tünetei viszonylag enyhék voltak, rövidebb ideig alacsony láz, fáradtság, légszomj és görcsös gyomorfájdalom jelentkezett nála. Miután azonban hivatalosan már leküzdötte a betegséget, a panaszok megszaporodtak: hányinger és étvágytalanság kezdte gyötörni, erős fájdalmat érzett az orrmelléküregében és a mellkasában is, állandó szédülés és fejfájás gyötörte. A tünetek mellett állandó zavartság lett úrrá rajta, és elmondása szerint nagyon nehezen tudott koncentrálni a tennivalóira. A felsorolt panaszok váltakozva jelentkeztek nála, egyszer az egyiket, máskor a másikat érezte intenzívebbnek.
A gyógyszeres kezelést követően tünetei idén januárra némileg csillapodtak, távolról sem volt azonban a régi önmaga. "Naponta maximum négy órára tudom összeszedni magam, többre nem" - mesélt az állapotáról. A leírtakhoz hasonló történetet sok más, koronavírusból elvileg már felgyógyult beteg is mesélhetne: a hónapokig elhúzódó tünetekkel járó fertőzést hosszú, vagy elhúzódó COVID-19-ként emlegetik az orvosok.
Így hat a szerveinkre a koronavírus
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Számos különös folyamat megfigyelhető a koronavírussal fertőzött emberek szervezetében - mondta el Dr. Gregory Poland virológus a Mayo Clinic videójában. A szakember szerint számos olyan ember is küzd például állandó fáradtsággal, fejfájással vagy szédüléssel, akiknek a szervezetében már hónapok óta nem mutatható ki a koronavírus. "Sokan - főképp az egészséges, életerős fiatalok - azért nem veszik kellően komolyan a betegséget, mert úgy vélik, hogy náluk nem okozhat komoly tüneteket. Az adatok azonban sajnos nem őket igazolják, számos fiatal szervezetben okozott keringési zavarokat, a tüdő hegesedését és légúti rendellenességeket, ezeknek pedig hosszú távú következményei lehetnek" - hangsúlyozta a virológus.
Habár a COVID-19 elsősorban a tüdőt érinti, az orvosok megfigyelései szerint más szerveket is károsíthat, ez pedig növeli a hosszú távú tünetek kockázatát is. Rendszerint az alábbi szervek károsodhatnak a koronavírus hatására:
- Szív: Képalkotó vizsgálatok hosszú hónapokkal a gyógyulást követően is kimutattak bizonyos fokú károsodást a szívizomban, még azoknál az embereknél is, akik enyhe tünetekkel, különösebb gond nélkül átvészelték a fertőzést. Ez a károsodás pedig növelheti a szívelégtelenség vagy más szívbetegségek kockázatát is a jövőben.
- Tüdő: A COVID-19-et gyakran kísérőtüdőgyulladása tüdő apró léghólyagocskáit is károsíthatja. A károsodás nyomán kialakult hegesedés a későbbiekben is okozhat légzési problémákat.
- Agy: Tapasztalatok szerint a COVID-19 még fiataloknál is okozhat stroke-ot, illetve görcsrohamokat. Szintén sok fiatal betegnél váltotta ki az úgynevezett Guillain-Barre-szindrómát, ami a perifériás idegek és ideggyökök gyulladását okozza, és ritkább esetben végtagbénulást okoz, sőt végzetes is lehet. A kutatók úgy sejtik, hogy a COVID-19 emelheti a Parkinson-kór és azAlzheimer-kórkialakulásának kockázatát is.
Az enyhe esetek harmadánál hosszú távú tünetek jelentkeznek
A vírus alig több mint egy éve kezdett terjedni, így még mindig nagyon keveset tudunk arról, hogy a fertőzöttek körülbelül milyen arányában maradnak hosszabb távú tünetek. A JAMA Network Open folyóiratban pénteken megjelent új kutatás ezt próbálta kideríteni. A tanulmányban a Washingtoni Egyetem munkatársai 177 koronavírus-fertőzésen átesett ember egészségi állapotát követték nyomon majdnem kilenc hónapig - ez a betegséget érintő eddigi leghosszabb követés.
A vizsgált csoportban 150 embernél a betegség csupán enyhe tünetekkel járt, így kórházi kezelésre sem szorultak. Viszont 30 százalékuk hónapokkal később is szenvedett tünetektől, általában visszatérő fáradtságról, illetve a szaglás- vagy ízlelés tompulásáról, elvesztéséről számoltak be. A válaszadók több mint 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rosszabb lett az életminősége a fertőzés óta. Nyolc százalékuknak, vagyis 14 embernek a hétköznapi cselekvések elvégzése is nehézkessé vált a tünetek miatt.
A kutatók azt írták, hogy amennyiben az eredményeik általánosíthatóak, úgy világszerte 57,8 millió embernél okozhat gondot az elhúzódó COVID-19. Mindez pedig beláthatatlan egészségügyi és gazdasági következményekkel járhat - írták a tanulmányban.
Legjobban: