"Már a világjárvány előtt is azt mutatták a kutatások, hogy a nők gyakrabban fordulnak orvoshoz mindennapi életük során, illetve jobban is követik a szakemberek javaslatait, mint a férfiak. Ezen felül nagyobb figyelmet fordítanak mások egészségügyi szükségleteire is. Nem meglepő tehát, hogy ezek a tendenciák a mostani pandémia terjedésének megakadályozása érdekében tett erőfeszítések terén is megjelennek" - idézi az intézmény közleménye Irmak Olcaysoy Oktent, a New York-i Egyetem (NYU) pszichológiai karának kutatóját. Vizsgálataik során Olcaysoy Okten és kollégái, Anton Gollwitzer, a Yale Egyetem munkatársa, illetve Gabriele Oettingen, az NYU professzora, összesen három különböző módszert alkalmazva mérték fel, hogy a két nem képviselői mennyiben voltak hajlandóak követni a fertőzés megelőzését segítő óvintézkedéseket (távolságtartás, maszkviselés, higiénia) a járvány tavaszi csúcsidőszakában az Egyesült Államokban.
Többen viselik helyesen a maszkot a nők
Először egy kérdőíves felmérést folytattak le 800 résztvevő bevonásával. A megkérdezetteket a többi között arról faggatták, hogy mennyire tartanak kellő távolságot másoktól, illetve - leszámítva a szükséges bevásárlást - mennyire hajlandóak otthon maradni. Ugyancsak kérdezték őket arról, hogy milyen gyakran mosnak kezet, hány napot töltenek személyes kontaktusban családjukkal vagy barátaikkal, valamint hány napot másokkal. Az így kapott válaszok alapján a nők minden szempont szerint óvatosabbnak bizonyultak, de különösen nagy különbség mutatkozott a nemek között abban, hogy mennyi időt töltenek - a közeli hozzátartozókat nem számítva - mások közvetlen társaságában.
A felmérésből az is kiderült, hogy a kellő távolság mértékére vonatkozó javaslatok kapcsán a nők jobban megbíztak információforrásként az egészségügyi szakértőkben, más országok tapasztalataiban, a kormányban és a közösségi médiában egyaránt, mint a férfiak. A nők egyébként jellemzően a pandémia kapcsán érzett szorongásuknak, saját egészségügyi előéletüknek, illetve a maguk és mások iránt érzett felelősségtudatnak tudták be szabálykövetőbb viselkedésüket.
Következő lépésként a kutatók lefolytattak egy megfigyeléses felmérést három különböző helyszínen, így New Yorkban, New Havenben és New Brunswickban. Összesen 300 utcai járókelőnél ellenőrizték, hogy viselnek-e maszkot , illetve helyesen, a szájat és az orrot is eltakarva hordják-e azt. Bár a nemek megoszlása ezekben a városokban megközelítőleg egyenlő, a maszkot helyesen használók körében mégis szignifikánsan többen (57,7 százalék) képviselték a női nemet, mint a férfiakat (42,3).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mobiljuk is árulkodott a férfiakról
A kutatás harmadik, egyben utolsó forrását GPS-helyadatok elemzése jelentette. Összesen háromezer amerikai megyéből és 15 millió okostelefontól gyűjtött adatok alapján határozták meg a kutatók, hogy március 9. és május 29. között az alanyok kellő távolságot tartottak-e egymástól, illetve milyen gyakran kerestek fel olyan üzleteket, szolgáltatókat, amelyek nem esszenciális, csupán kényelmi termékeket kínálnak a vásárlóknak. Ilyenek például az éttermek, fürdők, fitnesztermek vagy éppen a virágárusok. Az adatokat az Unacast gyűjtötte olyan felnőttektől, akik ehhez hozzájárultak. A kutatók a vizsgálat során még azt is figyelembe vették, hogy a távolságtartásra vonatkozó előírásokat március közepén vezették be, majd április végén lazítottak azokon, mindennek pedig logikusan kihatása volt a távolságtartási szokásokra is. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy azokban a megyékben, ahol magasabb a férfiak aránya a lakosságon belül, kevésbé érvényesült a fizikai távolságtartás, egyben többen keresték fel az említett nem esszenciális üzleteket, vendéglátóhelyeket is.
"Hatásos stratégia lehet a vírus terjedésének lassítása szempontjából, ha jobban kommunikáljuk azokat az üzeneteket a férfiak felé, amelyek a fizikai távolságtartás, a maszkviselés és a higiénia kritikus szerepére hívják fel a figyelmet" - vélekedett az eredmények kapcsán Olcaysoy Okten. A kutatást bemutató tanulmány a Behavioral Science & Policy című folyóiratban jelent meg.
"Ha már nyaralsz, remélem, koronás leszel" - mit érdemes tudni a koronavírus-bullying jelenségéről? A témáról bővebben társoldalunk, az nlc.hu cikkében olvashat.
