Nem mese
A Walt Disney mesefiguráin szocializálódott nemzedék, különösen a városlakók hajlamosak összekeverni a mesét a valósággal, így sokaknak az egér szóról csak egy kedves, okos, szeretni való kis állatka jut eszébe. A kiábrándító valósággal, az állat rágcsáló, kártevő voltával nem jó szembesülni, de olykor elkerülhetetlen: ez történik például akkor, ha saját otthonunk falai között, netán (még rosszabb verzió) egy hipermarket polcain találkozunk egérrel vagy annak nyomaival. Nem is annyira az elfogyasztott élelem mennyiségével okoz kárt (bár az sem elhanyagolható, hiszen egy-egy pár grammos egér körülbelül kétkilónyi élelmet eszik meg egy évben), hanem azzal, hogy mindent összejár, összerág, és emésztésének termékeivel beszennyez, bebüdösít maga után. A rágásnyomokon és az ürüléken kívül a jellegzetes pézsmaszag árulja el az egér jelenlétét.
A nyaralótulajdonosok, illetve kertes házban lakók ősztől tavaszig számíthatnak az ilyen hívatlan látogatókra, de nyáron és városban is előfordulnak, fogtak már egeret lakótelepi panelház emeletén is. Különösen a szárazabb időjárás kedvez a szaporodásuknak - egy-egy aszályos nyár után szinte biztosan bekövetkezik az egérinvázió - de mivel egy kifejlett nőstény évente öt-hatszor is képes elleni hat-nyolc kölyköt is, amelyek aztán két hónapos korukban maguk is ivaréretté válnak, így még a "rossz" években is lehet egy szülőpárnak akár több száz ivadéka is.
Güzü és társai
Több fajtája van ennek a kisrágcsálónak. A házi egér, mint neve is mutatja, szeret az emberek környezetében élni, de nem ritka a mezei egerek "beköltözése" sem. Nyaralókban, falusi házakban legnagyobb számban a tarlóhántás és az őszi mélyszántás idején jelennek meg, amikor az eke megbolygatja föld alatti járataikat. A szürke házi és a barnabundás mezei egér egymáshoz rendszertanilag közel állnak, szaporodni is képesek egymással. Kereszteződésükből alakult ki a "güzü" egér fajtája, amely mindkét őse életkörülményeihez képes alkalmazkodni, tehát szívesen él kazlakban, szántóföldeken, de házakban, padlásokon, pincékben, fészerekben is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ritkábban, de feltűnhetnek a ház körül a hegyes orrú, fekete színű cickányok is, amelyek a népi tapasztalat szerint a többinél nehezebben irthatók ki, mivel még a macska sem eszi meg ezeket a keserű húsuk miatt. Az egerek viszonylag kis területen mozognak, mindössze egy-két kilométeres sugarú körben élnek, elterjedésük legtöbbször passzívan történik: élelmiszerekkel, azok csomagolóanyagaival együtt szállítva messze földre elkerülhetnek.
Agyhártyagyulladást okozhat
Mi a baj az egerekkel? A fentebb felsorolt kellemetlen kártétel mellett a legfontosabb gond az, hogy ezek a rágcsálók - távoli, nagy rokonaikhoz, a patkányokhoz hasonlóan - nagyon súlyos betegségeket is terjeszthetnek. Az általuk hordozott kórokozók közül a legveszélyesebb a fertőző agyhártyagyulladás (Lymphocytas choriomeningitis, LCM) vírusa. A fertőzött egér ürüléke, orrváladéka, vagy nyála útján terjeszti a kórokozót, ami a vírussal szennyezett élelmiszeren, esetleg vízen keresztül, vagy (ritkábban) az egér érintésével jut az ember szervezetébe. Ezért a megelőzés egyik fontos területe az élelmiszer-raktárak és a feldolgozó helyek egérmentességének biztosítása. Az LCM vírus a bőrön, a tápcsatornán, sőt, a légutakon keresztül is bejuthat az emberi szervezetbe. Emiatt az egérpiszokkal szennyezett tárgyakat nem árt kellő elővigyázatossággal kezelni, és ha valaki egérjárta helyiséget, kamrát, fészert, magtárat, takarít, ajánlatos szájmaszkot feltennie, mert a szálló por is tartalmazhat vírussal szennyezett egérürüléket.
A vírus az agyburkok vérbőségét és beszűrődését okozva savós agyhártyagyulladást idézhet elő. A lázzal, fejfájással, szédüléssel, tarkómerevséggel együtt járó betegség több hétig tarthat, de a jóindulatú fertőzések közé tartozik, így többnyire maradvány nélkül gyógyul. A fertőző agyhártyagyulladás előfordulását jelenteni kell, járványügyi laboratóriumi vizsgálatot végeznek ezekben az esetekben.
Vigyázat: szalmonella veszély!
Az egerek bejárják a hulladéktárolókat, érintkeznek a talajjal, trágyával, nem éppen higiénikus környezetben mozognak, így a szőrükön sokféle szennyeződést hordoznak. Az sem sokat segít a dolgon, hogy a maguk módján kényesek a tisztaságra és lenyalogatják a bundájukat. Szervezetükbe többfajta kórokozó kerül ilyen módon, a már említett vírusokon kívül baktériumok is, amelyek közül a salmonellosis baktériumai érdemelnek különös figyelmet.
Az egerek testnedveiben többfajta szalmonella baktérium szaporodhat el, amelyek aztán a nyálukkal, orrváladékukkal, vizeletükkel, ürülékükkel együtt kerülnek ki, és fertőzhetik meg az érintett élelmiszereket, majd azokon keresztül az azt fogyasztó embereket is. A tünetek (hányinger, hányás, hasmenés, magas láz, hasi görcsök) a fertőzött élelmiszer elfogyasztása után egy-két napon belül jelentkeznek. Szövődménymentes esetben a tünetek rendszerint 3-5 nap után maguktól megszűnnek, de a betegek egy része tünetmentes hordozóvá válhat, vagyis ebben az állapotban is továbbadhatja a fertőzést. A szalmonellán kívül az egereknek szerepük lehet más fertőzések, például tularémia, takonykór, sertésorbánc, baromfipestis, száj- és körömfájás terjesztésében is.
Invázió idején: nehéztüzérség és hadsegédek
Bármennyire szeretjük is az állatokat, és bármilyen helyes is tud lenni egy csillogó, okos szemű, bársonyos bundájú kis egérke, létezik az a határ, amit átlépve nem tűrhetjük tovább az együttélést, ezeknek a kisrágcsálóknak a közelségét. Mit lehet ilyenkor tenni? Van, amikor elegendő a passzív védekezés, például gondosan ügyelni arra, hogy ne maradjon szabadon élelem, mindent zárható üvegben vagy fémdobozban, egérmentes szekrényben tároljunk. Igen ám, de az egerek számára olyasmik is enni- és rágnivalót jelentenek, amelyekre nem is gondolnánk, így megrágnak régi könyveket, iratokat, bőrtárgyakat, de még az elektromos vezetékeket is, súlyos károkat okozva.
Egy jó macska sokat segíthet , sőt a "rossz" is: a puszta jelenléte, szaga is riasztó hatású az egerek számára. Létezik erre a célra nevelt vadászgörény is. Invázió esetén azonban a négylábú egérvadász nem elegendő, ilyenkor egyéb fegyverekhez, mechanikus csapdákhoz, fogókhoz, irtószerekhez kell folyamodni. Vigyázat: a természetes és a vegyi módszert nem tanácsos ötvözni, hiszen az egereknek szánt méreg a macskát, görényt, kutyát is megmérgezheti, így a vegyszeres irtást csak ott szabad alkalmazni, ahol a többi háziállatot nem veszélyezteti.
Ez is érdekelhet
