"A sürgősségi ellátásért is fizetniük kell azoknak, akik július után hathavi tb-tartozást halmoznak fel" - hívta fel a figyelmet Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója szerdán az IME szaklap konferenciáján, melyről a Népszava számolt be. Mint azt korábban megírtuk , július 1-jén indult az a rendszer, amely szerint azoknak, akik nem fizetnek egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot, ezáltal pedig félévnyi elmaradást halmoznak fel, többé nem jár az ingyenes orvosi ellátás.
Elég utólag rendezni a számlát
A bevezetéskor azonban még az volt a szabály, hogy a sürgősségi ellátásra mindez nem vonatkozik, csak a tervezhető beavatkozásokat tagadhatják meg addig a betegektől, amíg előre ki nem fizetik azt. A konferencián azonban kiderült, az Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztus végén kiadott egy rendeletet, miszerint a sürgősségi ellátásért is fizetnie kell annak, akinek nincs érvényes tajszáma.
Mint a lap megjegyzi, annyi könnyítést ad a szabályozás erre az esetre, hogy nem kell előre, elég utólag rendezni a számlát. "Az ellátásért a kórházak annyi pénzt kérhetnek, amennyit a NEAK-tól kapnának, de maximum 750 ezer forintot" - tudatta a főigazgató, hozzátéve: a beavatkozás költsége mellett az elmaradt járulékokat is rendezniük kell az érintetteknek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Meghalhat, ha nem fizet
A cikkben összegyűjtötték azokat a sürgősségi ellátás körébe tartozó eseteket, melyeknél ha a beteg nem kap időben segítséget, néhány perc vagy óra alatt visszafordíthatatlan károsodást szenvedhet vagy akár meg is halhat:
- baleseti sérülések;
- mérgezések;
- szív- és érrendszeri, agyi- keringési zavarok;
- hőártalmak;
- áramütések;
- vízi balesetek;
- akut hasi katasztrófák stb.
Beláthatatlan következmények
Ez is érdekelhet
Mivel az ellátás előtt kötelesek a beteget vagy családtagját tájékoztatni a várható költségekről, ez a lap által megkérdezett szakértők szerint beláthatatlan következményekkel járhat, mivel az is előfordulhat, valaki azért nem kéri majd az ellátást, mert tudja, arra neki nem telik. A Magyar Orvosi Kamara e veszélyekre már tavaly év végén figyelmeztetett: szélsőséges helyzeteket idézhet elő és veszélyeztetheti a gyógyítás folyamatosságát, ha a tisztázatlan jogviszony miatt az egészségügyi dolgozók kénytelenek megtagadni az ellátást. Azt maga Kiss Zsolt is elismerte, a változás nehéz helyzet elé állítja majd a szolgáltatókat, hiszen fel kell készülniük arra, hogy a barna tajszámú páciensek ellátását semmilyen formában nem számolhatják el az egészségbiztosító felé.
