Mellrák után bénulás?

A biopsziás beavatkozást alkalmaztak.

"A kari nyiroködéma általában duzzanatot okoz az egyik vagy mindkét karon, fájdalommal, nehézségérzettel, feszüléssel és csökkent mozgásképességgel jár. A jelenség saját kellemetlensége mellett állandóan a mellrákra emlékezteti a betegeket, ami gyakran szorongáshoz, depresszióhoz és érzelmi feszültséghez vezet" - magyarázta DiSipio.

A mellrákkal kapcsolatos hasznos információkat talál mellrák rovatunkban ! Az adatokból kiderül, hogy a mellrák-túlélők 21,4 százalékát diagnosztizálták kari nyiroködémával. "Ez a fontos kutatási eredmény a lehető legpontosabb előfordulási arányt mutatja. Eddig ugyanis nullától 94 százalékig többféle arányról is beszámolt a szakirodalom. Ezen információ birtokában azonban képet kapunk róla, hogy a mellrák-túlélők körében is változó a hányad" - mondta a kutató. "A fizikai aktivitás hiánya és a magas testtömeg-index kockázatfokozó tényezők jelentett. Ez rendkívül lényeges a megelőző, illetve kezelési stratégiák kialakításának szempontjából" - ismertette DiSipio, aki szerint a friss kutatás alátámasztja a kari limfoödéma szűrését a mellrákon átesett páciensek körében.

"Jelenleg nincs meghatározott orvosi gyakorlat a kari nyiroködéma diagnózisára és kezelésére. Mivel a legtöbb beteg a mellrákot követő két éven belül fordul vele orvoshoz, ebben az időszakban lenne szükség a legnagyobb odafigyelésre" - zárta a szakértő.

Ez is érdekelhet

mellrák

„Rákos vagyok – és végtelenül dühös”

Daganatok

Emlőrák: több ezer életet menthetne meg a korai felismerés

Halász Judit

Halász Judit megosztotta: így küzdött meg a mellrákkal

a mellrák elleni küzdelem hónapja

Mellrák és kemoterápia: „Magzatpózban feküdtem két hányás között”