Az elmúlt napokban nagy vihart kavart annak a kazincbarcikai fiatalembernek a története, akinek halálát családja képtelen volt feldolgozni, ezért hat éven keresztül együtt éltek holttestével.
Az eset nem csak kulturális szempontból elrettentő, hanem a családtagok komoly egészségügyi kockázatnak is kitették magukat azzal, hogy éveken keresztül egy légtérben tartózkodtak az idő közben oszlásnak indult, majd részben mumifikálódott hozzátartozójukkal. A halottakra és a temetkezésre vonatkozóan szűk határidőket határoz meg a vonatkozó rendelet és törvény: az elhunyt észlelését haladéktalanul jelenteni kell, az illetékes orvosnak pedig legfeljebb 6 órán belül el kell végeznie a halottvizsgálatot. Ezt követően ő gondoskodik a halott elszállításáról, amelynek 16 órán belül meg kell történnie. Magyarországon kötelező eltemetni, vagy elhamvasztani a halottat.
A szabályok nem véletlenül ennyire szigorúak, hiszen a halottak egészségügyi kockázatot jelentenek környezetükre. Már az ókorban tapasztalták, hogy az emberi és állati hullák megbetegítették a velük foglalkozókat. Ezt sokáig az úgynevezett "hullaméreggel" magyarázták. Ennek bizonyítására Haller Albrecht és Magendie Gaspard a XIX. században a tetemekből készített vizes kivonatot állatokba fecskendezték. Azt tapasztalták, hogy a kísérleti állatok hamarosan elpusztultak.
Ma már tudjuk, hogy olyan anyag, mint hullaméreg nem létezik, a halottak azonban valóban mérgeznek. Ennek kulcsa abban a változásban rejlik, amit a halál után bizonyos baktériumok okoznak a testen. Ilyenkor a hullában egyrészt lúgos hatású, jellemző anyagok keletkeznek, amelyeknek bizonyos része mérgező. Másrészt a baktériumok mérgeket, toxinokat termelnek, amelyek a legváltozatosabb mérgezési tünetekre vezethetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a mérgek csak akkor juthatnak akár életveszélyes mennyiségben a szervezetbe, ha azokat elfogyasztjuk. Ha csupán a bőr repedésein, sebein át szivárog méreg, az csak enyhébb mérgezést okozhat - ez magyarázza, hogy a kazincbarcikai fiút holtában is "etető" és ápoló családtagoknak miért nem esett komolyabb baja. Főleg, hogy a kórokozó baktériumok a hullából idővel kipusztulnak, a már régi, előrehaladott rothadásban levő test rendszerint sokkal kevésbé veszélyes, mint a friss, 1-2 napos tetem. Fertőzésveszély azonban, főleg az első időszakban, fennáll, ha a kórokozó baktériumok egy sebbe vándorolnak és sebfertőzést okoznak .
