A KRESZ alapján a megkülönböztető jelzést használó járművek előnyt élveznek, részükre minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni. Megkülönböztető fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, illetőleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.
Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos. Az ilyen gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával. Sajnos manapság a megkülönböztető jelzést használóknak való elsőbbségadás oktatása sehol nem jelenik meg használható és kellő mértékben a vezetői jogosítványszerző tanfolyamok tananyagában.
Megkülönböztető jelzésen a kék villogó fény és a sziréna együttes használatát értjük. A szirénát bizony egyre később hallják meg a gépkocsivezetők, ennek nemcsak az az oka, hogy zenét hallgatnak, hanem az is, hogy a modern gépkocsik hangszigetelése lényegesen jobb elődjeikénél. A nagyvárosi forgatagban átlagosan tízpercenként lehet szirénaszót hallani. Füleink szinte annyira hozzászoktak az állandó szirénázáshoz, hogy sokszor már észre sem vesszük, vagy tudomást sem veszünk róla.
A szirénázó mentőautó nem csak azért használja a megkülönböztető jelzést, hogy mielőbb az esethez vagy a kórházba érjen, hanem gyakorta azért is, hogy a folyamatos haladását biztosítsa. Bizony a betegszállításnak komoly kockázatai vannak, amit szállítási traumának neveznek. A hirtelen gyorsulás épp úgy hatással van a sérültre, mint a hirtelen fékezés. Így a közutakon közlekedve nemcsak arra kell figyelnünk, hogy elengedjük a mentőautót, hanem arra is, hogy azt ne kényszerítsük hirtelen fékezésre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bizony gyakorta előfordul, hogy a szirénát későn meghalló gépkocsivezető első reakciójában a fékre tapos, amelyre a mentő-gépkocsivezetőnek is fékezéssel kell válaszolnia. A helyes reakció az, ha nem lépünk a fékre, alap sebességünkkel továbbhaladva keressük meg a kitérés lehetőségét.
A városi csúcsforgalom az igazi kihívás a kéklámpás autóknak. Egy sávos út esetén lassú fékezéssel húzódjunk az út szélére akár mögöttünk, akár szemből jön az esethez siető mentő, rendőr vagy tűzoltó. Kétsávos út esetén folyamatos haladás esetén a belső sávot tegyük szabaddá, míg ha a forgalom lassú, akkor a két sáv szélére húzódva, a két sáv közötti utat tegyük szabaddá. Több forgalmi sáv esetén azonosítsuk be, melyik sávban halad a megkülönböztető jelzést használó gépjármű és próbáljuk az szabaddá tenni.
A legnagyobb problémát mindig a piros lámpánál várakozók okozzák. Itt a legnehezebb a kitérés. Ha arra ügyelünk, hogy várakozásnál hagyjunk némi helyet az előttünk álló és saját autónk közt, akkor esélyt adunk arra, hogy esetleg oldalra kitérjünk. Ez sajnos csak igen ritka esetben fordul elő.
Természetesen a kékfényt használó járművek sem mentesülnek minden szabály alól. Az egyirányú utcába ugyan forgalommal szemben is behajthatnak, sőt a közlekedési lámpa piros jelzését is figyelmen kívül hagyhatják körültekintően, de néhány szabályt nem szeghetnek meg. Tilos autópályán és autóúton forgalommal szemben haladniuk, nem mentesülnek a rendőri forgalomirányítás alól és a vasúti sorompó tilos jelzését sem hagyhatják figyelmen kívül. Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek találkozása esetében - egymás közti viszonyukban - az általános szabályok az irányadók.
