Szennyáradat
Az elmúlt hetekben egy hónap alatt egy évre elegendő csapadék hullott, ennek nyomán sohasem látott vízáradat érte el az országot, és okozott nemzedékek óta nem tapasztalt méretű pusztítást Észak-Magyarországon, a Dunántúlon és Baranyában. Azokon a területeken pedig, amelyet az árvíz megkímélt, belvíz öntötte el a szántóföldeket és a településeket. A víz rettenetes rombolást végzett: egész falvak, városrészek kerültek víz alá és házak tucatjai dőltek össze.
A fizikai rombolás mellett az árvíznek más, annál kevésbé látványos, de legalább ugyanolyan súlyos következményei is vannak. Az áradat hatalmas víztömege ugyanis nem egyszerű esővíz, hanem az útjában kimosott mindent, amit ért, átöblítette a szennyvízcsatornákat, elmosta a szemét- és trágyadombokat, árnyékszékeket, állattartó telepek mocskát, és ezt a sok szennyet, fekáliát, szemetet mind elterítette az elöntött területeken.
Az árvízzel sújtott településeken és gazdaságokban számtalan állat is elpusztult, ezeknek a baromfiknak és lábas jószágoknak a bomló teteme is a vízzel sodródott. Így felmérhetetlen mennyiségű kórokozó, baktérium és egyéb mikroorganizmus került minden vízzel érintett területre: nemcsak a talaj, a fű, az egyéb növényzet, hanem az épületek falai, az átázott tárgyak, bútorok, ruházat, stb. mind gyakorlatilag mérgezővé, de legalábbis súlyosan fertőzésveszélyessé vált.
Egy pohár víz
Töltene magának egy pohár vizet? Normális körülmények között magától értetődő mozdulatsor, de az árvíz sújtotta területeken még ez is utánajárást igényel, hiszen több településen gondot jelent a tiszta, egészséges ivóvíz biztosítása. Az árvíz, belvíz által elöntött vagy szennyezett ásott kutak vizét tilos ivóvízként használni, mindaddig, amíg az ár levonulása után az ÁNTSZ előírásai szerint a hatékony fertőtlenítés meg nem történik.
A vezetékes ivóvíz általában használható, hacsak az ÁNTSZ ettől eltérően nem rendelkezik. Ahol vezetékes ivóvíz nincs, vagy szennyeződött, ott zacskós vagy palackos ásványvízzel oldják meg az ellátást. Az ÁNTSZ szakemberei több településen élőknek azt ajánlották, hogy csak egyperces forralás után használják emberi fogyasztásra a vizet. Mindenképpen figyelni kell az áradás teljes levonulása után is a tisztiorvosi hivatal, illetve az azt közvetítő önkormányzat közleményeit arról, mikor áll helyre az eredeti ellátás.
Fürödni tilos!
Nehezen hihető, de tény: még az a figyelmeztetés sem felesleges, hogy az áradó vizekben fürdeni tilos. Sokan, különösen a Duna mentén hajlamosak elfelejtkezni arról, hogy ez a folyam is gyűjtője sok megáradt pataknak, kisebb folyónak, vagyis ugyanúgy lehetnek benne biológiai szennyeződések (például fekália vagy bomló állati tetemek), vegyi szennyeződések és a nagy sodrású, örvényes, uszadék fákat is szállító víz a normálisnál sokkal veszélyesebb és fürdésre egyébként sem alkalmas. Bármilyen szépen süt is a nap, az áradás idején senki ne keressen felüdülést a folyóparton!
A védőoltás életet menthet
A vírus általában emberről emberre terjed, de a fertőzött személy székletével szennyezett étel vagy ivóvíz is közvetítheti. Rendkívüli körülmények között - például árvíz idején, amikor az udvari árnyékszékekből és az emésztőgödrökből kimosódik a széklet - nő a fertőződés kockázata, ezért a leginkább veszélyeztetettek, főleg a gyermekek, idősek, krónikus betegek védőoltása indokolt lehet.
Praktikus tanácsok a fertőtlenítéshez
A víz levonulása után újabb embert próbáló, családi és közösségi összefogást is igénylő feladat következik: el kell takarítani az áradat nyomait. Ráadásul mind a romeltakarítás, mind a takarítás sürgős feladat is, hiszen a nyári hőség bekövetkezte ugyan segít az átázott épületek, holmik, a talaj kiszáradásában, de a baktériumokkal agyonszennyezett, bomló anyagokkal teli iszaplerakódás bűze elviselhetetlenné, maga a visszamaradt mocsok különösen fertőzésveszélyessé válhat.
A talajt, a veteményes területeket klórozni nem szabad, ki kell várni a talaj természetes öntisztulását - ajánlják a szakemberek. A terasz-jellegű, pihenésre való földterületeket, járófelületeket klórmészporral kell beszórni, amelyet locsolással juttathatnak a talajba.
Minden segítség jól jön!
Csodálatos példáját láthattuk eddig is az emberi segítőkészség megnyilvánulásainak. Az lenne jó, ha ez nem lankadna, hiszen a legnehezebb időszak még csak most kezdődik a károsultak számára. Ha valaki mindenét elveszíti, amit addigi életében megteremtett maga köré, és gyakorlatilag egy szál ruhában áll otthona romjai fölött, akkor szó szerint mindenfajta segítségre szüksége van. Ez lehet tárgyi: tartós élelem, ruha, tisztítószer, fertőtlenítőszer, bútor, építőanyag stb., de aki teheti, pénzt is adományozhat, amelyet aztán az ehhez legjobban értő, helyszínen dolgozó segélyszervezetek juttatnak el a leginkább rászorultaknak.
Az 1749-es és az 1752-es segélyvonalon minden hívással gyarapíthatja az árvízkárosultak számláját, a Magyar Vöröskereszt pedig a 06 80 911 070-es számon minden munkanap 8-20 között várja a segítőkész hívásokat, felajánlásokat.