Bár hajlamosak vagyunk nem külön testrészként gondolni rá, a bőr a legnagyobb szervünk. Számos funkciót betölt, de talán a legfontosabb, hogy a bőrfelületünk adja az első számú védvonalat a külső hatásokkal szemben. Három fő rétegből (kívülről befelé haladva: az epidermiszből, a dermiszből és a szubkutiszból) épül fel, amelyek egészséges állapotukban összehangoltan működve mind hozzájárulnak a védelmi, más néven barrier funkcióhoz. A bőr megvédi testünket a túlzottan hideg/meleg hőmérséklettől, a napsugárzástól , a vízveszteségtől, a kémiai anyagoktól, a sérülésektől, valamint attól, hogy a különböző baktériumok és vírusok bejussanak a véráramba.
Ez történik, amikor megsérül a bőr
Bőrünk annyira jól működő rendszert alkot, hogy ha valamilyen külső hatás kárt tesz benne (például lehorzsoljuk a térdünket), azonnal aktivizálódnak saját öngyógyító mechanizmusai. Ha a sérülés csak a legfelső bőrréteget, az epidermiszt érinti, akkor az jó eséllyel hegesedés nélkül gyógyul. Amennyiben viszont a sebesülés eléri a bazális membránt (az epidermisz legalsó rétegét), esetleg a dermiszt is, akkor seb keletkezik és hegesedést tapasztalunk. A seb begyógyulása pedig egy többlépcsős folyamat. Elsőként a megalvadt vér kemény felszínű lemezt hoz létre, ezt nevezi a köznyelv varnak. Utána megkezdődik a sebtisztulás, amelynek során a sérült és elhalt sejtek lebomlanak. Közben a testet védeni kell a baktériumok és az elhalt sejtek ellen, ezért aktivizálódnak azok a sejtek, amelyek ezeket képesek megemészteni. Ennek külső jele, hogy nyirokváladék folyik a sebbe. Végül beindul az epitelizáció, a sebzáródás fázisa, amikor új bőralkotó sejtek (a többi között kötőszöveti sejtek, hajszálérkezdemények, kollagénrostok) képződnek. Tulajdonképpen ez az állapot, amikor már behámosodik a sérülés.
A gyógyulás folyamatát többféleképpen is elősegíthetjük, de fontos, hogy mindig a bőrfelszín aktuális állapotának megfelelően járjunk el. A sebkezelés első lépése a vérzéscsillapítás, majd a szakszerű fertőtlenítés. Ezek után fontos, hogy befedjük a sebet: ez egyrészt véd a küldő behatások ellen, másrészt nedvesen tartja a sebet, ami elengedhetetlen a sejtek működéséhez. Amennyiben pedig már behámosodott a terület, regeneráló krémmel érdemes bekenni, amely egyszerre véd és táplál.
Miben más az érzékeny bőr?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ideális esetben a bőr egyenletes színű, tapintása sima, kellően rugalmas, jól hidratált, és csak bizonyos határok mentén reagál érzékenyen a nyomásra vagy hőmérsékletre. Azonban külső-belső hatások (például túlzott napsugárzás, hőmérséklet-ingadozás, más alapbetegségek, gyógyszerek, stressz, genetika, szmog) következtében sérülhet a bőr szerkezete. Az érzékeny bőrű embereknek emiatt feszül, húzódik, ég a bőre vízzel való érintkezés után, száraz, piros foltok jelenhetnek meg az arcukon és testükön egyaránt, rosszabb esetben pedig hámló, gyulladt területek is kialakulhatnak. Szintén rossz hír számukra, hogy ez a bőrtípus öregszik a leggyorsabban és leglátványosabban.
Ám nemcsak kozmetikai okokból érdemes körültekintően ápolni az érzékeny bőrt, hanem azért is, mert legyengült szerkezetéből kifolyólag egyre kevésbé lesz képes védelmet nyújtani az agresszív külső hatásokkal szemben. A regeneráló kozmetikumok ezen a téren is képesek látványos segítséget nyújtani.
Panthenol és bisabolol: a bőr két jó barátja
De lássuk közelebbről, milyen hatóanyagokkal támogathatjuk a legjobban a bőr regenerálódását. Ilyen például a panthenol, vagyis a B5-provitamin, amely a sérült és/vagy érzékeny bőr egyik legfőbb nyugtatója. Hatékonysága annak köszönhető, hogy a bőr természetes lipidstruktúrájához hasonló körülményeket képes utánozni. Vagyis nem veszi át az irányítást a bőr helyreállító folyamatai felett, hanem elősegíti azokat. Ráadásul duplán gondoskodik a megfelelő hidratálásról, mivel csökkenti a bőr vízvesztését, azonban a vízmegkötő képességet növeli. Másik nem elhanyagolható előnye, hogy mivel az emberi bőrben természetes állapotban is jelen lévő molekuláról van szó, így minimális az esély az irritációra. Márpedig a hipoallergén összetétel nagyon fontos, akár sérült, akár érzékeny bőr ápolásáról van szó.
Bár a kamillát régebben előszeretettel alkalmazták különböző bőrproblémák kezelésére, ma már tudjuk, hogy sok esetben nem kívánt allergiás reakciót vált ki, és szárító hatása is lehet. Azonban a belőle kinyert bisabolol nevű hatóanyag mondhatni csakis a növény pozitív tulajdonságait hordozza, mivel gyulladáscsökkentő, nyugtató, antioxidáns és bőrjavító hatással bír. Ezért remekül felgyorsítja a bőrregeneráló folyamatokat, a panthenollal és más hidratáló összetevőkkel párosítva pedig erősítik egymás képességeit.
A bőrregeneráló krémek tehát több fronton is segítenek helyreállítani a bőr szerkezetét, védekező képességét, ezért használatuk mindenképp javasolt horzsolások, felületi sérülések, napégés, kisebb égési balesetek, valamint érzékeny (ekcémás, pikkelysömörös) bőrtípus esetén. Ehhez naponta 1-3 alkalommal érdemes felvinni az előzőleg megtisztított, már behámosodott felületre. A regeneráló kezeléssel pedig nemcsak esztétikailag javíthatunk a bőr állapotán, hanem hosszabb távon is sokat tehetünk eme fontos szervünk egészségéért.
