A tárcavezető az AI Summit 2023 rendezvényen tartott hétfői előadásában kijelentette, a mesterséges intelligenciának utat kell engedni, kutatni kell és meg kell teremteni az MI fejlődéséhez szükséges körülményeket. Fejleszteni kell a digitalizációt, hiszen ezen a területen elmaradnak a magyar mutatók az uniós átlagtól.
Kifejtette, az energetikában van a legnagyobb szükség az MI alkalmazására, különösen a napenergia-szélenergia területén, és példaként említette, hogy az MI javítja a hatékonyságot, összehangolja a termelési módokat, növeli a hálózat megbízhatóságát. Arról is beszélt, hogy az MI-vezérelt okosmérők alkalmazkodnak a fogyasztó szokásaihoz, amivel energia takarítható meg. Ezenkívül az MI az élelmiszertermelésben is jelentősen növelheti a hatékonyságot, valamint az egészségügyi rendszerek fejlesztésében is hatalmas lehetőséget kínál, miközben terhet vehet le az orvosokról és ápolókról.
Sok munkahely eshet a fejlődés áldozatául
Nagy Márton a végtelen potenciál mellett kitért a jelentős munkaerőpiaci kockázatokra is. Az MI alkalmazása ugyanis főként az irodai és magasan képzett helyeket veszélyeztetheti. Egy európai felmérés szerint átlagosan a munkahelyek 24 százaléka van veszélyben az automatizálás miatt. Az OECD 2019-es kutatása szerint pedig a magyar munkahelyek 37 százalékát fenyegeti az általános automatizáció. Ezzel együtt a miniszter szerint az MI körültekintő alkalmazása megkönnyíti, hogy intenzív növekedésre álljon át a magyar gazdaság. Hozzátette, hogy az MI fejlődésében az Egyesült Államok vezet, Kína felzárkózik, az EU azonban leszakadóban van.
Ez is érdekelhet
Az MI magyar szabályozásában a készülő uniós jogszabály lesz iránymutató, amely négy kategóriába sorolja az MI-n alapuló rendszereket, és ehhez mérten állapít meg alkalmazásukról speciális szabályokat. Készül a törvény, várhatóan 2024 áprilisban fogadhatják el. Nagy Márton elmondta azt is, hogy a GDP 15 százalékát adhatja az MI 2030-ra, és 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedést hozhat.
Legjobban: