Még éppen időben hívták ki a mentőt ahhoz a 35 év körüli férfihez, aki a napokban kapott agyvérzést. De mivel az eset egy buli kellős közepén történt, az ismerősök először azt hitték, hogy az érintett csak részeg. „A társaságnak az lett gyanús, hogy barátjuk régóta szótlanul üldögél a kanapén, míg máskor mindig a középpontban van. Többen is próbálták kontaktusba vonni, ám a férfi mindig zavartan viselkedett és a beszéde is érthetetlen volt. Bajtársaink hamar helyszínre értek és egy zajló agyi katasztrófát állapítottak meg a betegnél” – olvasható az Országos Mentőszolgálat közösségi oldalán megosztott posztban .
Mint írták, ilyenkor minden perc számít, ezért az életmentők azonnal emeltszintű ellátásba kezdtek, a mentésirányító pedig értesítette a legközelebbi Stroke Központot arról, hogy hamarosan érkezik majd hozzájuk egy kritikus állapotú páciens. „Gépkocsivezető bajtársunk rutinjának köszönhetően a szállítás nem vett igénybe sok időt, és a gyors kórházi beavatkozásokkal végül sikerült megakadályozni a beteg végleges bénulását, valamint megmenteni a beszédközpontját is” – ismertették.
Ez a poszt több nagyon fontos dologra is rávilágított. Egyrészt arra, hogy – ahogy egy kommentelő is megjegyezte – „ilyen fiatal embernél ritkán gondolunk agyvérzésre”, illetve hogy ilyenkor valóban csak nagyon gyors cselekvéssel van esély arra, hogy elkerüljük a maradandó súlyos agykárosodásokat és az esetleges halált. Az eset felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy az agyvérzés miatt jelentkező zavart viselkedést könnyű összetéveszteni a részegséggel, de bizonyos tüneteket még akkor is komolyan kell venni, ha alkoholos befolyásoltságot sejtünk a háttérben.
Mit kell tudni az agyi infarktusról és az agyvérzésről?
Az agyi érkatasztrófának alapvetően két típusa van. Az esetek nagyjából 80 százalékában agyi infarktusról beszélünk, amikor az agyat ellátó ér egy vérrög miatt elzáródik. A jóval ritkább agyvérzés pedig az agyat ellátó ér megrepedése következményeként alakul ki. Bár a köznyelvben gyakran összemossák a két kórképet, agyi infarktus (stroke) esetén általában nem alakul ki vérzés. Azonban mindkét kórképet nagyon komolyan kell venni, és gyanú esetén azonnal mentőket kell hívni. Az agyban fennálló oxigén- és tápanyagellátási zavarnak ugyanis súlyos károsodás, agyelhalás, súlyos esetben pedig kóma vagy akár halál is lehet a vége.
Melyek a gyanús tünetek?
Az agyvérzés és a stroke jellemzően hirtelen alakul ki, bizonyos funkciózavarok azonban lassan, fokozatosan is megjelenhetnek. A tünetek széles skálán mozognak – az, hogy kinél milyen panaszok lépnek fel, az érintett agyi területtől függ, a problémák súlyosságát/látványosságát pedig az oxigénhiány és az agyi elhalás mértéke befolyásolja. Jó, ha tudjuk, hogy az alábbi, a részegségre is jellemző tünetek utalhatnak agyi infarktusra vagy agyvérzésre is:
- nehezebb mozgáskoordináció, ügyetlenség;
- beszédzavar (érthetetlen, értelmezhetetlen mondatok);
- szédülés;
- hányinger, hányás;
- zavartság;
- eszméletvesztés.
Gyakori továbbá a végtagokra kiterjedő, féloldali részleges vagy teljes bénulás, az arc félrehúzódása, az érintett oldali szemhéj csüngése, a kinyújtott nyelv ferdesége és a görcsroham is. Jelentkezhetnek továbbá külső szemlélőként nem észrevehető változások is, például nagyon erős fejfájás, kettős látás, látótérkiesés vagy akár féloldali látásvesztés is, tehát ha az érintett esetleg ilyenekre panaszkodik, mindenképpen gondoljunk a stroke lehetőségére.
Mit tegyünk, ha agyvérzésre gyanakszunk?
A legfontosabb, amit laikusként tehetünk, hogy ha valakinél a tünetek alapján úgy ítéljük meg, hogy stroke vagy agyvérzés is állhat a háttérben, akkor ne tétovázzunk: azonnal tárcsázzuk a 112-t. A segítség kiérkezéséig ne hagyjuk felügyelet nélkül a beteget, ha pedig az illető elveszti eszméletét, biztosítsuk a szabad légutakat. Stabil oldalfekvésbe helyezésnél ügyeljünk arra, hogy a pácienst az esetlegesen bénult oldalára fektessük, a vérzés ugyanis az agy ellentétes oldalán van – annak kell felül lennie. Bizonyosodjunk meg arról is, hogy a kiérkező mentők akadálytalanul bejutnak majd a helyszínre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Ha pedig mi magunk vagyunk az érintettek, akik már átestek egy agyi érkatasztrófán, akkor sajnos számolnunk kell azzal, hogy esetünkben jóval nagyobb eséllyel fordul elő egy (újabb) agyvérzés vagy stroke, mint az ilyen előzményekkel nem rendelkező lakosság körében. Mivel a kockázatot jelentősen növeli egyebek mellett a magas vérnyomás, a diabétesz, a szívritmuszavar, a szívbetegség, a dohányzás és az elhízás, ezekkel mindenképpen foglalkozni kell, ha megelőznénk az újabb katasztrófát.
