„Nincs olyan háború, amelyikben ne követnének el nemi erőszakot a katonák. Az a gondolkodás, hogy az ellenfél nőit meg kell szerezni, évezredek óta jelen van, mert a nők ugyanolyan erőforrást jelentettek, mint az állatok vagy a búza” – olvasható a 444 háborús nemi erőszakról szóló cikkében . A portál Pető Andrea történésszel beszélgetett a témáról, aki az Elmondani az elmondhatatlant című könyvében a II. világháború alatt, Magyarországon elkövetett tömeges nemi erőszakkal foglalkozott.
Nem a szexről, hanem a hatalomról szól
Oroszország február 24-én indított támadást Ukrajna ellen, március 4-én pedig már arról beszélt Dmitro Kuleba külügyminiszter, hogy az orosz katonák megerőszakolják az ukrán nőket. A szakértő szerint azonban erre tulajdonképpen számítani lehetett, hiszen a nemi erőszak is egy háborús fegyvernek számít. Akárcsak a hétköznapi életben, a háború alatt elkövetett nemi erőszakot is a hatalom motiválja, és nem a szexről szól – mutatott rá Pető Andrea.
A szakértő megemlítette azt is, hogy az ukrán állam minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a bűntettek nyilvánosságra kerüljenek, az eseményeket például dokumentálják őket a háborús bűnöket vizsgáló bizottságoknak. „Teszik ezt akkor is, ha ez rengeteg fájdalommal jár, hiszen éppen ez a háborús nemi erőszak célja, hogy a megerőszakolt nők férjei, apjai és testvérei érezzék a tehetetlenség szégyenét” – fogalmazott. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha a megerőszakolt nő teherbe is esik, és esetleg csak olyan országba tud menekülni, ahol a törvények szinte ellehetetlenítik az abortuszt.
Ahol van alkohol, ott több az erőszak
Azt, hogy hol, mikor és milyen nemi erőszak következik be, nagyban befolyásolja a konfliktus jellege. „A második világháborúban a frontvonal első vonalában harcolók voltak erőszakosabbak, mert ott volt kevésbé erős a kontroll, kevésbé féltek az igazságszolgáltatástól, illetve egyszerűen eltakarították a nyomokat és megölték az áldozatokat” – ismertette Pető Andrea. Hozzátette, jellemzően azokon a helyeken is több az erőszak, ahol a katonák könnyebben hozzáférnek alkoholhoz. Ha pedig egy város többször is „gazdát cserél”, ott akár többször is át kellett élniük a helyi nőknek a nemi erőszakkal járó fájdalmat és megaláztatást, hiszen újabb és újabb katonai csapatok vélték úgy, hogy nekik ehhez joguk van.
Ez is érdekelhet
A szakérő kitért arra is, hogy egy háború sújtotta ország újraépítése, a társadalmi és gazdasági károk helyreállítása, valamint a traumák feldolgozása sosem egyszerű folyamat. A legbonyolultabb és leghosszabb azonban mind közül az emberi lelkek meggyógyítása. „Ha ezt kihagyjuk a helyreállításból, akkor a béke csak egy rövid időszak marad két háború között” – jegyezte meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
