A hetilap több konkrét esetet is felemlít. Az egyikben például egy rutinműtét során a páciensben felejtett orvosi eszköz okozott halált, egy másikban egy koraszülöttet nem kezeltek megfelelően, s károsodást szenvedett az oxigénhiány miatt. Az elhibázott beavatkozásokkal nem csak az a baj, hogy megtörténtek, de az is, hogy az orvosok nem képesek megfelelően kezelni azokat. Ezért egészségügyi szakemberek szerint alapvető szemléletváltás szükséges a betegbiztonságban: el kell fogadni, hogy az ember - természetéből adódóan - néha rosszul dönt.
Az egészségügy komplex, dinamikus szerkezet, márpedig egy ennyire összetett rendszerben a hiba kiküszöbölhetetlen. A tévedések száma azonban csökkenthető, mivel nem rossz szándék áll mögöttük, nem is egy adott személy tevékenységére vezethetők vissza, hanem rendszerhibákra. A szakemberek azt szorgalmazzák, hogy induljon el a nemkívánatos események átfogó és szisztematikus gyűjtése, hogy utóbb ezekből tanulni lehessen. Hangsúlyozzák: nem szabad megszégyeníteni azt, aki a saját hibáját jelenti, hiszen ez egyben lehetőség is számára a teljesítmény javítására.
Csakhogy jelenleg Ábrahám László ügyvéd szerint az intézmények a legritkább esetben ismerik el, ha hibáznak. "Ha eljutunk odáig, hogy a felelőst keressük, ehhez szakértői véleményeket kérnek. Ezek gyakran homlokegyenest ellentmondanak egymásnak. Volt, hogy az egyik szakértőt megkérdeztem, miképp adhatott olyan véleményt, hogy egy adott ügyben az orvos nem felelős a bekövetkezett károsodásért. Azt felelte: Csak nem gondolod, hogy a kollégát börtönbe segítem? Egy polgári jogi kártérítési perben , hidd el, elmarasztaltam volna. Mert a büntetőperben az orvos ül a vádlottak padján, míg a másik esetben az intézmény a felelős" - mondja.
Ábrahám László nem akarja, hogy minden orvost börtönbe csukjanak, de azt szeretné elérni, hogy egyforma mércével bírálja az igazságszolgáltatás a foglalkozás körében elkövetett és a foglalkozási szabályt sértő magatartásokat. A lap által megkérdezett kórházigazgatók egyöntetűen állítják, olyan mértékű az orvosokkal és az egészségüggyel szembeni bizalomvesztés, hogy defenzívába kényszerülnek.
Ez is érdekelhet
Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász szerint az eltussolási szándéka szinte hagyomány Magyarországon, és olyan fordulat kellene a változáshoz, amit nem az orvosoktól kellene várni. Angliában vagy Skandináviában mindenkinek az az érdeke, hogy nyilvánosságra kerüljenek az ilyen esetek, és azért büntetés, ha ez nem történik meg. Nálunk viszont álságos a rendszer, olyan egészségügyet hazudunk magunknak, ami nem működtethető. Mindenki a hallgatásban érdekelt, míg az említett országokban éppen ellenkezőleg. De az is igaz, hogy ott nem megtorlás, kipellengérezés vár arra, aki beismeri, rosszul döntött. Ha például Angliában egy orvosról kiderül, hogy nem kellően felkészült, és ez okozta a bajt, akkor elküldik képzésre, vizsgára, vagy mentort adnak mellé. Ha arra jutnak, az adott terület nem neki való, keresnek másikat, hogy jobb teljesítményt nyújthasson.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
