Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete közleményében a fűtési rendszerek átvizsgálására hívja fel a figyelmet a szénmonoxid-mérgezés és lakástüzek megelőzése érdekében. Ha elővigyázatosak vagyunk, megelőzhetjük az értelmetlen tragédiákat! Mivel a szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, életveszélyes, ha nem tesszük meg a megfelelő óvintézkedéseket.
- A fűtési szezon megkezdésével vizsgáltassuk át a fűtési rendszerünket, kéményünket szakemberrel. A rosszul működő fűtőberendezések lehetővé teszik a tökéletlen égést az égéstérben, és máris fennáll a mérgezés kockázata.
- A mozgatható fűtőtesteket sík, kemény és nem gyúlékony felületre tegyük.
- A gyerekeket és állatokat tartsuk távol a fűtőtestektől.
- A tűzhelyektől, kandallóktól, hősugárzóktól tartsuk távol a gyúlékony anyagokat, ebbe beletartozik a papír, ruhák, ágyneműk és függöny is. Ne szárítsunk a fűtőtesten semmit, és fokozottan igaz ez a hősugárzókra is!
- Szereljünk fel szén-monoxid-mérőket (riasztókat) a ház minden szintjére. Ezek olyan jelzőkészülékek, melyek akkor lépnek működésbe, ha a szén-monoxid veszélyes koncentrációban jelenik meg a levegőben. A mérőkben cseréljük az elemeket minden évben, és teszteljük a működésüket havonta.
- Olcsó, praktikus módszerekkel szigetelhetjük a nyílászárókat, így csökkenthetjük a téli időszak megnövekedett rezsi kiadásait.
A szén-monoxid-mérgezés tünetei
A szén-monoxid-mérgezés áldozatát rosszullét fogja el, mozgásképtelenné válik, nem tud magán és családján segíteni, képtelen a helyiséget elhagyni. A magas szén-monoxid-koncentráció perceken belül halált okoz. A gázmérgezés első szakaszára a kábultság, zavartság, nyugtalanság, izgatottság a jellemző, de a fejfájás, a hányinger, a szédülés szintén gyakori jelenség. Jellegzetes tünet, hogy a bőr cseresznyepirosra elszíneződik. A második szakaszt először a végtagokon, majd testszerte kialakuló izomgörcsök, eszméletlenség jellemzi. Ritmuszavar is előfordulhat, a beteg gyakran hány, ami eszméletlenség esetén akár fulladást is okozhat. A harmadik szakaszban az izomzat ellazul, légzésbénulás alakul ki, ami a beteg halálához vezet. Ha ez nem következik be, akkor néhány nap elteltével, a késői szakban derül ki, hogy a beteg az oxigénhiány következtében nem szenvedett-e maradandó agykárosodást, teljesen felépülhet-e.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
