Rémséges özvegy
A fekete özvegy (Latrodectus mactans) egész Dél-Európában elterjedt, nem csak Horvátországban. Igaz ugyan, hogy elsősorban a dalmát tengerpart turizmusának köszönheti a nagy nyilvánosságot. Magyarországon nem honos.
A pókfaj természetesen nem csak özvegy nőstényekből áll, mégis leginkább ezekkel lehet találkozni, mivel a nőstény a párzás után többnyire sikeresen elkapja és bekebelezi a hímet, szó szerint párját ritkítja. A hímek sokkal kisebbek (volnának), a nőstények teste 1 cm, lábaival együtt 4 cm hosszú. Jellegzetessége a fekete testen vírító homokóra-formájú rajzolat, amely a potroh hasi és háti részén is megtalálható.
Rovaráldozatait tölcsérformájú hálóval ejti csapdába, szeme alatt lévő mirigyéből ereszti bénító mérgét zsákmányába. Egyáltalán nem agresszív, magától soha sem támad emlősre, csupán védekezésből mar csáprágójával olykor emberbe. A legtöbb pók bénító mérget használ a táplálékul szolgáló rovarok elpusztítására, de csak kevés tudja mérgét olyan hatékonyan átbocsátani az ember bőrén, mint a fekete özvegy nősténye.
Veszélyek és esélyek
Minden évben regisztrálnak néhány fekete özvegy csípést, halálos kimenetelű azonban nagyon ritkán történik. Már csak azért is, mert a fekete özvegyek a hűvös, száraz barlangokat, üregeket kedvelik, elsősorban a szőlőhegyeken, réteken tanyáznak, tipikus élőhelyük a dalmáciai kősivatag. Így nemigen kerülnek a tengerparton nyüzsgő turisták közelébe. A forró nyár miatt azonban a hűvösebb házakba, pincékbe is behúzódhatnak. Sok baleset ezért történik például kültéri vécékben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egyébként nem kifejezetten gyakori pókfaj, egy-egy évben azonban többéves termékenységi ciklusuk úgy alakul, hogy viszonylag nagy számban kelnek ki a kis fekete állatkák. A pókokkal tehát nem árt vigyázni, de a tengerparti üdülés tervét semmiképp nem érdemes miatta elvetni.
A pókmarás jelei
A fekete özvegy csípését nem mindig veszik azonnal észre, mivel nem fájdalmas. A pókmarás helyén egy vagy két tűszúrásnyi seb és kis bőrpír marad csupán. Kis idő, egy-két óra elteltével helyi fájdalom és a környékbeli nyirokcsomók duzzanata jelzi a történteket. A méreg hatása 1-3 órával a csípés után erős fájdalommal, magas vérnyomással jelentkezik. A fájdalmas izomgörcsök nyomán a hasizmok kemények és merevek lesznek, az általános közérzet rossz lesz, izzadás, hányinger, szívritmus- és légzészavar, bénulás léphet fel. A csípés ritkán halálos kimenetelű, inkább csak a gyerekeknél és az idősebbeknél életveszélyes, de mindenképpen ijesztő és orvosi segítséget igényel.
Az orvosi segítségig
Azokon a helyeken, ahol kisebb-nagyobb rendszerességgel előfordulhat veszélyes pókmarás, a kórházak rendelkeznek megfelelő ellenméreggel és gyógyszerrel. Az első teendő a csípés feletti terület elszorítása, különösen a végtagokon, hiszen ezzel késleltetni lehet a méreg szétterjedését a keringésben. A fájdalmat hűtéssel, fájdalomcsillapító adásával enyhíthetjük. Alkoholt semmiképp ne itassunk a sérülttel!
Az izomgörcsöket kalcium adása csökkenti. Különösen fontos a minél előbbi kórházi ellátás, ha a tünetek az egész testen megfigyelhetők, és ha a megmart személy eleve magas vérnyomású.
Van ellenszer
Szerencsére ritkán van szükség az ellenszérum beadására. Célszerűbb megelőzni az esetleges pókcsípést. Nem különleges tudnivalókról van szó, csupán némi elővigyázatosságról, amit a természetjárók többnyire tudnak is:
Sziklahasadékokba, repedésekbe, kő alá nem kell puszta kézzel benyúlkálni. Ha fát gyűjt az ember, vagy megkapaszkodik valahol, nézzen oda, hova nyúl. A takarót, sátrat, törölközőt rázzuk ki, mielőtt használjuk, és amikor eltesszük. A ruhát és a cipőt szintén ki kell rázni, mielőtt felvesszük. Szabadban túrázáskor - a pók- vagy viperaveszélyes helyeken különösen - mindig zárt cipő viselése javasolt. A hosszú vászonnadrág és túrazokni sem haszontalan. A "túraszandálok" valójában nem természetjárásra valók.
