„A tavalyi évben sajnos féltucatnyi olyan eset is történt, amikor fiatalok azért égtek meg súlyosan, mert felmásztak egy vonat tetejére, hogy ott készítsenek magukról szelfit” – mondta el lapunknak egy januári interjúban Tamásné Bese Nóra, a Bethesda Gyermekkórház kommunikációs vezetője. Ezeknek az eseteknek akad egy közös jellemzője: az érintett fiatalok nyilvánvalóan nem számoltak azzal a kockázattal, hogy a nagyfeszültségű vezetékek közelében akkor is áramütést szenvedhetnek, ha egyébként meg sem érintik azokat. Körülményektől függően ugyanis a 25 ezer voltos áram akár fél-egy méterről is áthúzhat egy ott tartózkodó emberre, rendkívül súlyos, életveszélyes sérüléseket kiváltva.
A nagyfeszültség emberi testre gyakorolt hatásairól, a kezelési lehetőségekről és gyógyulási kilátásokról dr. Bene Ruzsena sebész, plasztikai és égéssebész szakorvossal, a Bethesda Gyermekkórház Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központ főorvosával, illetve dr. Párkányi Adrienn plasztikai és égéssebész rezidenssel, az osztály orvosával beszélgettünk.
A legjellemzőbb sérülések
Mind direkt, mind indirekt áramütés esetén a csontok vezetik testen belül az elektromos áramot, amely egyrészt az energiaátadás során fellépő erős hőhatás révén károsítja az adott csontok körül elhelyezkedő szöveteket, másrészt pedig közvetlen sejtkárosító hatással is rendelkezik. Sokat számít a be- és kilépési pont, illetőleg az áram pontos haladási útvonala, mivel ez határozza meg, hogy mely szervekkel kerül közvetlen érintkezésbe, adott esetben milyen szervi károsodással, elégtelenségekkel kell számolni. Ehhez viszont érdemes hozzátenni, hogy az izmok sérülése nyomán nagy mennyiségben felszabaduló mioglobin önmagában is komolyan károsítja a veséket, így igen gyakori e páros szerv sérülése. A végtagokban, a csontok mentén futó nagyerek a hő hatására szintén károsodnak, ami az esetek nagy százalékában az érintett végtag vagy végtagok amputációját szükségessé tevő állapotot idéz elő.
A sérültek szervezete nem minden esetben válik az áramkör részévé, magyarul mondva, nem csupán áramütés okozhat gondot egy nagyfeszültségű vezeték közelében. Megesik, hogy a vezetékhez túl közel kerülő test előtt húz ívfényt az áram, az ilyenkor keletkező nagyjából 10 ezer Celsius-fokos hőmérséklet pedig súlyos égési sérüléseket vált ki. „A legfontosabb üzenet, hogy nem kell hozzáérni a vezetékhez, hogy életveszélyes sérülés keletkezzen” – hangsúlyozta a főorvos, hozzátéve, hogy gyakran politraumatizált esetekről van szó. Az érintettek ugyanis a vonattetőről leesve egyéb sérüléseket, így akár koponyasérülést vagy belső szervi zúzódást is szenvedhetnek.
Mit tehetnek az orvosok?
„Ha a páciens időben bekerül egy égési centrumba, akkor jók a túlélési esélyei” – mutatott rá dr. Párkányi Adrienn. „Az viszont nagyon ritka, hogy végtagamputáció nélkül ússzon meg a páciens egy ilyen sérülést. Sőt ha meg is fogja a vezetéket, akkor kizárt” – tette hozzá dr. Bene Ruzsena. A betegeket a balesetet követő legfeljebb hat órán belül meg kell operálni a sérülés nyomán fellépő végtagi ödéma miatt, majd újabb és újabb műtétek várnak rájuk az izomelhalás nyomon követése érdekében. A beavatkozások elsődleges célja az elhalt szövetek mielőbbi eltávolítása, továbbá a fertőzésveszélyt jelentő sebfelszínek bezárása. Amennyiben a beteg állapota lehetővé teszi, egy hét alatt két-három alkalommal is műtőasztalra kerülhet.
Az intenzív ellátást, illetve az akut életveszély elhárítását követően hosszadalmas és összetett rehabilitációs folyamat vár a sérültekre. Ennek része egyebek mellett a mozgásszervi rehabilitáció, amelynek során a pácienseket ismét meg kell tanítani akár olyan alapvető mozdulatokra is, mint a járás vagy a kézhasználat, továbbá végtagamputáció esetén a protézis megfelelő alkalmazására. Ugyancsak fontos feladat az égési sérülés nyomán a bőrfelszínen kialakult, esztétikai és funkcionális problémákat egyaránt előidéző hegek kezelése.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
„Gyerekek esetén különösen nagy gondot jelent, hogy a hegek nem nőnek velük együtt, így ezt korrigálva időről időre meg kell őket műteni. Emellett a különböző műtéti rekonstrukciós beavatkozások alkalmával az esztétikai hátrányokat is igyekszünk a lehetőségekhez mérten enyhíteni” – fogalmazott Bene doktornő. A gyógyítási folyamat szerves része a mentális, valamint a szociális rehabilitáció is. Ebben a Bethesda Gyermekkórháznál – az orvosi gárdával szoros együttműködésben – dolgozó egyéb szakemberek nyújtanak segítséget a betegeknek, így például szociális munkások, akik a gyerekek közösségbe való visszatérését, reintegrációját igyekszenek megkönnyíteni ezekben a nehéz időszakokban.
Összességében persze fontos leszögezni, hogy bármennyire hatékonyan zajlik is a sérülések ellátása, illetve az azt követő rehabilitáció, az érintettek rendszerint maradandó, az életminőségüket is rendkívül negatívan befolyásoló következményekkel kénytelenek szembesülni. Éppen ezért vitathatatlan, hogy a megelőzés jelenti a legjobb és egyben legegyszerűbb stratégiát: igenis komolyan kell venni a nagyfeszültség veszélyeit, máskülönben könnyen tragédiába torkollhat egy meggondolatlan gyermeki csínytevés.
