A természeti katasztrófák 90 százaléka vízzel kapcsolatos, valamit egyre gyakoribbak és súlyosabbak az aszályok és az áradások. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a szennyvíz 80 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a környezetbe, amelynek káros következményei vannak egészségünkre és a bolygónkra nézve is. A gyenge vízminőség ráadásul harmadával vetheti vissza a gazdasági teljesítményt - magyarázta az igazgató.
Változtatni kell
Napjainkban több százmilliárd dollárt költünk a jelenlegi viselkedésünk káros következményeinek elhárítására, legyen szó az aszályok , az áradások vagy a nem megfelelő szennyvízkezelés hatásainak mérsékléséről. A vízfelhasználás nagy része magáncélú, a gazdaságok használják az összes vételezett víz 70-80 százalékát, főként öntözésre. Ám ha az állam túltámogatja a gazdaságok vízhasználatát, az pazarláshoz vezet - emelte ki a szakértő.
A helyzetre a vízkörforgásra épülő gazdaság jelenthetne megoldást, amelynek célja, hogy a szennyvíztisztításban rejlő lehetőségek minél hiánytalanabb és innovatívabb kiaknázásával önfenntartó rendszerré változtassa a vízgazdálkodást. Ehhez azonban elengedhetetlenek az állami ösztönzők - mondta.
Az egyik legbonyolultabb ügy
Összetettsége miatt a klíma- és a vízkérdés a legbonyolultabb ügyek közé tartozik, amelyekkel az emberiség szembesül - mutatott rá Martin Frick, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szakértője. A szakértő szerint mindkét probléma túlnőtt a nemzetközi diplomácián, és radikális együttműködésre van szükség ahhoz, hogy eredmények szülessenek.
A 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozóra több mint kétezer szakértő és döntéshozó érkezett, többségük Délkelet-Ázsiából és Afrikából - tehát azokból a térségekből, ahol már most is szembesülnek a vízzel kapcsolatos problémákkal .
Legjobban: