Már régóta ismert, hogy a rendszeresen sportolók könnyebben kerülik el a szív- és érrendszeri betegségeket, mert a mozgás segít a testsúlykontrollban, csökkenti a koleszterinszintet, normalizálja a vérnyomást és támogatást nyújt a stressz leküzdéséhez. De még pár éve sem volt egyértelmű, hogy sportolhat-e, aki szívbeteg , sőt egy időben kifejezetten tiltották az ilyen típusú egészségi problémákkal küzdőknek a megerőltető mozgást.
Dr. Matusovits Andrea, a Sportorvosi Központ sportorvosa szerint ma már nem kétséges, hogy a mozgás hozzájárulhat a már kialakult szív- és érrendszeri betegségek súlyosbodásának megelőzéséhez és a gyorsabb felépüléshez is. Sőt az is kiderült, hogy azoknál a szívinfarktuson átesett betegeknél ritkább volt egy második szívroham, akik naponta legalább fél órát mozogtak. A sport nagyon hasznos, azonban körültekintőnek kell lenni. Ha valaki számára a szívproblémái miatt kockázatos a fizikai aktivitás, annak csak rendszeres orvosi kontroll mellett szabad belevágni a mozgásba. Ehhez olyan objektív paraméterek alapján összeállított, személyre szabott mozgásprogramra van szükség, amely az illető egészségi állapotának, és a terhelhetőségének megfelelő. Ehhez azonban részletes orvosi vizsgálatra van szükség.
Milyen vizsgálatra van szükség?
Az orvosi állapotfelmérés többféle vizsgálatból áll. A szív struktúráját és funkcióját rendszeres EKG és ultrahang vizsgálattal lehet követni, nyugalmi és terheléses helyzetben egyaránt" - mondja a sportorvos. Mivel bizonyos szívproblémák, ritmuszavarok terhelésre alakulhatnak ki, illetve romlanak, így ergospirometriás vizsgálatot, azaz stressz tesztet is végezhetnek. Ehhez szobabiciklin, vagy futópadon kell mozogni, miközben a szív működését EKG segítségével rögzítik. Az egyéni állóképességét pedig a terhelés során végzett gázcsere-mérésekkel lehet vizsgálni. Minél magasabb az oxigénfelvétel a terhelés során, (azaz a Vo2max érték) annál magasabb a terhelhetőség.
Ezeket az értékeket elemezve lehet arra következtetni, hogy milyen állapotban van és mennyire terhelhető valakinek a szíve. Ez az alapja, a fokozatosság elvét követő edzéstervnek, amelyben pontosan meghatározható, hogy milyen sporttevékenységet végezhet az illető, s azt milyen intenzitással, milyen határértéken belül, mekkora pulzusszámmal és milyen időtartamban teheti. Ilyenkor természetesen figyelembe veszik a kórelőzményeket is, például abban az esetben, ha a szívbeteg anamnézisében veszélyes szívritmuszavar szerepel, csak orvos által felügyelt mozgás javasolható.
Fontos a rendszeres orvosi kontroll
A szívproblémákkal küzdők szabadidős sportokat is kizárólag orvosi felügyelet mellett űzhetnek, mert csak így lehet minimálisra csökkenteni a súlyos egészségkárosodás esélyét. Nem véletlen, hogy a profi sportolók számára is sportorvosi engedélyhez kötik a versenyeken való indulást, pedig látszólag makkegészségesek. Ez talán rávilágít, hogy azok az amatőr vagy szabadidős portolók se hanyagolhatják el a kivizsgálást, akiknek nincsenek panaszaik, ugyanis lehetséges, hogy olyan kóros eltérés bújik meg a szervezetükben, amiről nem is tudnak, és csak terhelés hatására jelentkeznek.
A sportolóknál a 35-40 éves kor az a határ, amikor már megnövekednek a kockázati tényezők, például szívkoszorúér-betegségekkel is számolni kell. A hirtelen szívhalál kockázata is jóval magasabb már ebben az életkorban. Dr. Matusovits Andrea felhívja a figyelmet, hogy aki sportorvos támogatása mellet sportolnak, rendszeresen vegyenek részt kardiológiai szűréseken és teljesítményfelmérő vizsgálatokon is, hogy figyelemmel kísérhessék az egészségi állapotukat, s nagy eséllyel megelőzhessék a nem várt súlyos egészségi eseményeket, például a sportolókkal kapcsolatban gyakran emlegetett hirtelen szívhalál bekövetkezését.
Forrás: Sportorvosi Központ
.
Ez is érdekelhet
