Az első MRSA-fertőzéseket 1960-ban mutatták ki emberi betegeknél. Mivel képes ellenállni egyes antibiotikumoknak, így a fertőzést sokkal nehezebb kezelni, mint más bakteriális fertőzéseket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ma a világ egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetéseként tartja számon az MRSA-t. Mint azt a Cambridge-i Egyetem közleménye írja , a kórokozó CC398 nevű törzse napjainkra a leggyakrabban előforduló törzzsé vált az európai állatállományban, beleértve sertéseket és egyéb haszonállatokat egyaránt. Emellett egyre gyakrabban okoz emberi fertőzéseket is.
Az egyetem állatorvosi kutatói kimutatták, hogy a CC398 az elmúlt évtizedekben tartósan képes volt megőrizni antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességét. Ezen felül gyorsan tud alkalmazkodni az emberhez mint gazdatesthez, és ennek során is meg tudja tartani antibiotikumrezisztenciáját. Az eredmények rávilágítanak, milyen hatalmas közegészségügyi veszélyt is jelent valójában az MRSA e törzse. Ráadásul sok esetben olyan embereknél is fertőzést okoz, akik nem állnak közvetlen kapcsolatban semmilyen állattartó teleppel.
Egyre több az emberi fertőzés
„Történelmi távlatokban a magas mértékű antibiotikumhasználat vezethetett el az MRSA e rendkívüli ellenálló törzsének evolúciójához sertésfarmokon. Felfedeztük, hogy ennél az állattenyésztéssel összefüggő MRSA-törzsnél extrém stabil az antibiotikumrezisztencia. Több évtized óta fennáll ugyanis, függetlenül attól, hogy a baktérium közben több különböző állatfajra is átterjedt” – hangsúlyozta dr. Gemma Murray, az eLife által közölt tanulmány vezető szerzője.
Napjainkban az európai állatállományokban lényeges kevesebb antibiotikumot használnak a tenyésztők a jogszabályi környezet változása következtében. A kutatók szerint ugyanakkor ennek most már minimális kihatása van csupán a CC398 törzs jelenlétére a sertésekben, mivel az kiemelkedően stabilnak bizonyult. Bár a CC398 többféle haszonállatban is előfordul, legnagyobb arányban azonban sertéseket érint, amelyekben a fertőzés nem okoz megbetegedést, illetve tüneteket. Kifejezetten beszédes a dán sertésfarmok példája, ahol az MRSA-pozitív kondák aránya 2008-ban még csupán 5 százalékot ért el, tíz évvel később viszont már 90 százalékra emelkedett.
„Létfontosságú, hogy megértsük a CC398 kialakulásának és sikerességének okait az európai állatállományban, illetve az ember megfertőzésére való képességét, hogy kezelni tudjuk a közegészségügyi veszélyeit” – mondta el dr. Lucy Weinert, a tanulmány szenior szerzője. A cambridge-i kutatók szerint a CC398 titka három genetikai tényezőn alapul. Ezek közül a Tn916 és az SCCmec nevű genetikai elem biztosítja az MRSA antibiotikumrezisztenciáját. Mindkettő évtizedek óta stabilan fennmaradt a baktérium genomjában, és mindkettő megőrződik akkor is, ha a kórokozó átugrik az emberre. A harmadik részegység, az φSa3 ezzel szemben időről időre eltűnik, majd újra felbukkan a baktérium örökítőanyagában mind emberi, mind állati fertőzések esetén. Ez arra utal, hogy a CC398 gyorsan tud alkalmazkodni az emberi gazdatesthez.
Ez is érdekelhet
„Az összes MRSA-fertőzésen belül egyelőre csak egy kis részt képviselnek a CC398 okozta emberi esetek, a tény azonban, hogy ezek száma egyre növekszik, mindenképpen egy aggasztó jel” – hívta fel a figyelmet Weinert.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
