A túlhajszoltság nem új keletű jelenség – például az ázsiai munkakultúra egyik jellemzője –, ám a koronavírus-járvány ideje alatt a fogalom új értelmet nyert – számol be róla a Medical News Today. Ennek oka a körülményekben keresendő: ebben az időszakban ugyanis sokan otthoni munkavégzésre tértek át, ami a korlátozásokkal – kijárási tilalommal, kötelező távolságtartással, létszámkorlátozással – együtt a dolgozók egy részénél oda vezetett, hogy alaposan megtoldották munkaidejüket: sokan azt az időt is munkavégzésre fordították, amit korábban készülődéssel, étkezéssel vagy éppen utazással töltöttek. A National Bureau of Economic Research non-profit szervezet közlése szerint a pandémia idején az átlagos munkanap 48,5 perccel lett hosszabb.
“Bár az ember teste és agya hihetetlenül rugalmas és alkalmazkodóképes, vannak határok. Amikor túlhajszoljuk magunkat, nem biztosítjuk testünk és agyunk számára azt, amire szüksége van a pihenéshez és a regenerálódáshoz. Mindez fizikai és mentális zavarok kialakulásához vezethet” – nyilatkozta a Medical News Today-nek Adam Perlman, a floridai Mayo Klinika orvosa, felhívva a figyelmet a potenciális következményekre.
Túlhajszoltság esetén megemelkedik a szervezetben a stresszhormon szintje, ami hosszú távon számos egészségügyi probléma megjelenésével hozható összefüggésbe a cukorbetegségtől kezdve a magas vérnyomáson át az emésztőrendszeri problémákig, vagy a szív- és érrendszeri megbetegedésekig. Ráadásul a meghosszabbított munkanap elveheti az időt más, fizikai és mentális egészségünk szempontjából fontos elfoglaltságoktól, például az egészséges táplálkozástól, a testmozgástól, a barátokkal való időtöltéstől, a kikapcsolódástól, ami krónikus stresszel párosulva egy idő után végzetes következményekkel járhat.
A túlhajszoltság növeli a halálozás kockázatát
Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint 2016-ban a munkaidő növekedése 745 ezer ember halálához járult hozzá, mégpedig stroke és iszkémiás szívbetegség révén, ami 29 százalékos emelkedést jelent a 2000-es adatokhoz képest. A jelentésből az is kiderül, hogy a heti 55 órát, vagy annál többet dolgozóknál a stroke kockázata 35 százalékkal, az iszkémiás szívbetegségé pedig 17 százalékkal volt magasabb, mint a heti 35-40 órát dolgozóknál.
Bár a túlhajszoltság világszerte problémát jelent, az ázsiai országokban – különösen Japánban, Dél-Koreában és Tajvanon – különösen aggasztó méretet öltött. Japánban még egy külön kifejezés is létezik erre a jelenségre, a karoshi , ami túlhajszoltság okozta halált jelent.
A tudósok a túlhajszoltságot más, potenciálisan életveszélyes állapotokkal is összefüggésbe hozták: például a szív- és érrendszeri betegségekkel, a magas vérnyomással, a 2-es típusú cukorbetegséggel, bizonyos fajtájú rosszindulatú daganatos elváltozásokkal, a krónikus tüdőbetegséggel és az ízületi gyulladással.
Ez is érdekelhet
Szakemberek szerint létfontosságú, hogy a stresszt még azelőtt kezeljük, mielőtt kihatna az egészségünkre. Ezért ahogy arra a Medical News Today is felhívja a figyelmet: mindig kövessük testünk, hangulatunk és viselkedésük alakulását, és ha negatív változást tapasztalunk, kérjünk szakembertől segítséget.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
