Grönlandi nők beperelték a dán államot

Fogamzásgátló spirál használatára kényszerítettek 4500 fiatal nőt a 60-70-es években Grönlandon, akiknek egy része most pert indított a dán állam ellen.

Dániában az 1960-as és 70-es években lezajlott, kikényszerített születésszabályozás miatt jelentette fel hétfőn az államot 143 grönlandi születésű nő. A programban érintett 4500 fiatal nőt - akik a grönlandi őslakosok, az inuitok körében a szülőképes nők mintegy felét tették ki - a saját vagy a családjuk beleegyezése nélkül kényszerítették rá a fogamzásgátló spirál használatára 1960-as évektől a 70-es évek közepéig. Mivel a kampány idején sokan közülük még csak tizenévesek voltak, így nem tudták, hogy valójában fogamzásgátló eszközt kaptak. A nőgyógyászok pedig még a közelmúltban is találkoztak olyan inuit nőkkel, akik egyáltalán nem is tudtak arról, hogy valójában ők is használták ezt az eszközt.  

születésszabályozás
A fiatal nők azt sem tudták, hogy a spirállal fogamzásgátló eszközt kaptak. Fotó: Getty Images

Mads Pramming, a sértetteket képviselő ügyvéd a feljelentéseket azzal indokolta, hogy védencei emberijogsértés áldozatai. Közülük 67-en már benyújtották a fejenként 300 ezer dán koronás (15,76 millió forint) kártérítési igényüket, de tavaly október óta hiába várnak rá. Azóta újabb áldozatok jelentkeztek, akik közül egy 85 éves nő a legidősebb.    

Dánia az 1960-as évek végén, a helyi népességrobbanástól tartva annak ellenére vezette be a születésszabályozást az északi-sarkvidéki szigeten, hogy a terület 1953 óta már nem volt a gyarmata, hanem Dánia egy tartománya lett. Grönland 1979-ben autonómiát kapott, 1992-től pedig teljesen saját kézbe vette az egészségügyet, a diszkriminációra csak az a 2022 tavaszán bemutatott podcastsorozat hívta fel először a közvélemény figyelmét, amely a dán közmédia archívumából került elő.    

A kényszerű születésszabályozás kivizsgálására tavaly vizsgálóbizottságot hoztak létre, amelynek 2025-ben kell közzétennie a jelentését. Az ügy sértettjei azonban kijelentették, hogy nem várnak a vizsgálat eredményére, hanem addig is jogi úton próbálják kikényszeríteni a kártérítést.    

Magnus Heunicke dán egészségügyi miniszter elismerte, hogy az érintett nők még ennyi idő elteltével is érzik a nekik okozott fizikális és lelki fájdalmat, ezért pszichológiai segítségnyújtást ajánlott fel számukra az állam részéről. Mette Frederiksen dán miniszterelnök 2020-ban bocsánatot kért 22 olyan grönlandi gyermektől, akit 1951-ben elszakítottak családjától és Dániába vittek, hogy ott kísérletképpen egy dánul beszélő grönlandi elitcsoportot neveljenek ki belőlük.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.