Először Törökország északi, északkeleti területein, a Fekete-tenger közeli erdős vidéken regisztrálták a kórt. Az elmúlt hónapokban mind nagyobb területeken fordult elő, és egyre több tartományból számoltak be riasztó esetekről. A betegség tünetei néhány napos lappangás után, hirtelen jelennek meg: lázzal, hidegrázással, izomfájdalommal indul a baj, mintha egyszerű influenzáról lenne szó. Ehhez társulnak azután az errefelé nem különösebben ritka gyomor- és bélpanaszok. Azután döbbenetes fordulatot vesz a betegség: a bőrön pontszerű vérzések jelennek meg, majd a fogínyből, az orrból, a gyomorból és a bélből is vér kezd szivárogni.
Az esetek 30 százalékában végzetes kimenetelű kórért egy vírus a felelős, amelyet egy kullancsfajta terjeszt. A vérszívó nemcsak az útjába kerülő háziállatokat - elsősorban birkákat, teheneket -, hanem az embereket is megfertőzi. Sőt mivel költöző madarak is vírushordozóvá válhatnak, a kór időről időre egymástól távoli területeken is felbukkan. Az első azonosítási helyéről krími vérzéses láznak elnevezett nyavalyáról kiderült, hogy ugyanez 1956-ban Zairében is pusztított, így a vírus végül krími-kongói vérzéses láz néven vonult be az orvosi könyvekbe.
Az ankarai orvosi kamara által készített felmérés szerint a vérzéses láz az elmúlt három évben főleg a belső fekete-tengeri tartományban, Tokat, Sivas és Corum régiókban szedte áldozatait. A tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén a betegség már nem lokalizálódott ezekre a területekre, immár 22 tartományban bukkant fel a kór. Az elmúlt három évben az idén volt a legmagasabb a fertőzöttek száma. A 2002 óta jelentett közel ötszáz esetet megvizsgálva az orvosi testület úgy találta, hogy 170 majdnem biztosan a szóban forgó vírus által okozott betegség volt. 2003-2006 között 43-an estek áldozatul e rettegett kórnak.
A halálos betegség hírére az érintett tartományokban élők tömegesen rohanták meg a kórházakat egyszerű megfázással vagy influenzás tünetekkel. A török média hasonló jelenségekről számolt be, mint annak idején a madárinfluenza-járvány idején. A pánikot fokozta, hogy egy gyanús eset vizsgálatánál egy kórházi ápoló is megkapta a betegséget a Fekete-tenger menti Samsun városában. Mivel a vírus, a fertőzött vérrel, emberről emberre is terjed, a nővér a higiéniai szabályok ellen vétve kapta el a kórt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a krími-kongói vérzéses láz kórokozója Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Kelet-Európában is honos. Olyannyira, hogy 2001-ben Dél-Koszovóban az ott állomásozó Kfor-katonák közül is megfertőzött néhányat. Ugyanabban az évben Pakisztán, Albánia, Irán és a Dél-afrikai Köztársaság is jelentett vérzéses lázzal járó megbetegedéseket a WHO-nak. Sőt tudta meg a HVG, a közelmúltban Magyarországon is találtak egy fertőzöttet. A hazai kullancsokban fellelhető vírustörzs feltehetően csak olyan enyhe lefolyású betegséget okoz, amelyet influenzának hisznek, és diagnosztizálatlan marad. A fertőzés ellen egyelőre nincsen védőoltás. A betegség kialakulása után jobbára csak tüneti kezelés lehetséges, a szervezet ellenálló képességén és a szerencsén múlik a túlélés. A török egészségügyi hatóságok csak annyit tudnak tanácsolni, hogy mindenki kerülje a bokros, erdős területeket, a jószággal foglalatoskodó gazdák pedig zárt, a testet fedő öltözék és kesztyű használatával előzzék meg a fertőzést.
Ez is érdekelhet
TARIK DEMIRKAN
