Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a növényből készített étrend-kiegészítőt a forgalmazó bejelentette az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézethez ( OÉTI ), azonban a dokumentáció vizsgálata során kiderült, hogy az egyik összetevőt tilos felhasználni az Európai Unió területén. Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban több olyan lakossági panasz is érkezett, melyekben egyes étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos problémákat jeleztek a vásárlók.
A termékek közös jellemzője, hogy azokat külföldön bejegyzett honlapokról lehet megrendelni, forgalmazásukat - a hazai szabályokat megkerülve - nem jelentették be. Előfordul az is, hogy egy-egy termék olyan összetevőt tartalmaz, amelyet nem lehet felhasználni az unióban - olvasható a közleményben.
Magyarországon - igazodva az uniós szabályokhoz - az étrend-kiegészítő készítményeket legkésőbb a termék első forgalomba hozatalakor kötelező bejelenteni az OÉTI-nél. A bejelentést követően az intézet a készítményt nyilvántartásba veszi, valamint a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a bejelentő által rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján az adott készítmény tudományos értékelését is elvégzi. Fontos kiemelni, hogy nincs szó engedélyezésről, engedély kiadásáról. Az OÉTI az adott termék legfontosabb azonosító adatait, és úgynevezett notifikációs számát feltüntető igazolást állít ki, amelyet a bejelentő részére továbbít, valamint a bejelentett készítményekről a honlapján listát vezet.
A bejelentett étrend-kiegészítő készítmények hatósági ellenőrzését a megyei/fővárosi kormányhivatalok járási/kerületi intézetei végzik, ugyanakkor az egészségügyi hatóságnak nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy külföldi honlapokról megrendelhető termékekkel kapcsolatban eljárjon.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ÁNTSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a nem ellenőrzött forrásból beszerzett, ismeretlen eredetű és összetételű "csodaszerek"" közegészségügyi kockázatát nem lehet megítélni, így azok veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét. A készítményeket gyakran olyan weblapokon hirdetik, ahol a forgalmazóra vonatkozó információkat nem tüntetik fel, a weblap üzemeltetője sokszor egy harmadik országban van bejegyezve, ezért hatáskör és illetékesség hiányában az egészségügyi hatóságnak nem áll módjában eljárást lefolytatni a forgalmazóval szemben.
A tisztiorvosi szolgálat szerint gyanús lehet, ha a weboldalon hirdetett készítmény előállítóját, illetve magyarországi forgalmazóját, bejelentőjét nem lehet nyomon követni, ha a hirdető neve, székhelye, a kapcsolattartásra, elérhetőségre vonatkozó adatok egyértelműen nem azonosíthatók. Továbbá fontos, hogy legyen a termékhez magyar nyelvű tájékoztató.
Közölték azt is, hogy a szakigazgatási szervek folyamatosan figyelemmel kísérik a forgalomba kerülő étrend-kiegészítő készítményeket, illetve különleges táplálkozási célú élelmiszereket, s gyanú esetén megteszik a szükséges intézkedéseket. Az idén kiemelten ellenőrzik ezt a területet.
Legjobban: