Az influenzavírus egyik gyakori altípusában, a H3N2 törzsben egy olyan mutáció zajlott le, amely gátolja az ellenanyagok kötődését a kulcsfontosságú vírusfehérjékhez, vagyis gyengíti a szervezet immunválaszát a betegséggel szemben. A kutatók szerint emiatt az influenza elleni oltások megváltoztatására is szükség lehet.
Veszélyesebbé vált a mutáció miatt
A Science Daily oldalán is közzétett kutatási eredmények szerint az új mutációt először a 2014-15-ös influenzaszezonban fedezték fel. Akkor még csupán néhány H3N2 influenza törzsben mutatták ki, azóta azonban szinte mindegyik mintában azonosították. A kutatók szerint ennek is szerepe lehetett abban, hogy az elmúlt néhány influenzaszezonban - amelyekben a H3N2 törzsek is dominánsak voltak - a megbetegedések is súlyosabbak voltak az átlagosnál.
A mutáció a neuraminidáznak nevezett vírusfehérjében idézett elő változást. Ez egyrészt lassítja a vírus osztódási képességét, másrészt viszont megvédi azt az antitestektől, így a szervezet nehezebben tudja felvenni vele a küzdelmet. Az influenzaellenes készítmények egy része is ezt a neuraminidázt célozná meg, a kialakított védelem miatt a szezonális védőoltások is veszíthetnek a hatékonyságukból.
Az influenzavírusok minden évben milliókat fertőznek meg és százezrek haláláért felelősek világszerte. Mivel sokféle törzs támad egyszerre, illetve gyakrabban mutálódnak, nagyon nehéz hatékony oltóanyagot gyártani, ráadásul ezek csak ideiglenes védelmet biztosítanak. Évek óta zajlanak kutatások egy olyan oltóanyag kifejleszéséért, amely általános és tartós védelmet biztosít az összes vírustörzzsel szemben, a jelenlegi oltások csupán az aktuálisan terjedő törzsekre készítik fel a szervezetet. Az olyan mutációk, amelyek a vírus terjedését és a szervezetre gyakorolt hatásait is befolyásolják, különösen nagy figyelmet igényelnek az oltóanyagok gyártásakor.