A HáziPatika szatellit site-ja, a babaszoba.hu chatján indított sorozatunkban legutóbb a Madarász Utcai Gyermekkórház csapatából dr. Gyimesi Zoltán gyermekaneszteziológus válaszolt az érdeklődők kérdéseire a sürgősségi ellátásról, baj esetén a szülők legfontosabb teendőiről.
Csúcsforgalom az ügyeleten
Chatvendégünktől először is az ügyeleti tapasztalatairól érdeklődtünk. Érdekes és tanulságos, milyen sajátos ritmusa van az ott folyó munkának. Nemegyszer tűnik úgy, mintha a szülők egy-egy napon az esti fürdetés idején látnák először - vagy legalábbis akkor néznék meg közelebbről - a gyereket: akkor "veszik számba" esetleges sérüléseit, akkor tűnik fel sápadtsága, láza, rossz közérzete. Az ügyeleten mindenesetre ugrásszerűen megnő a forgalom az esti órákban, különösen vasárnap este, amikor a telekről is hazaérkeznek a családok. Hétköznap pedig az ügyeletekre érkezők száma időjárásfüggő: esős, barátságtalan napokon nagyobb a nyugalom, kiránduló vagy strandidő utáni éjjel pedig tele van a várószoba. Ami persze nem jelenti azt, hogy otthon nem történnek balesetek - tette hozzá Gyimesi doktor -, hiszen a gyerekek bárhol össze tudják törni magukat, az első pólyázóról való legurulástól kezdve az üvegajtón átesésig képesek megtalálni az összes létező veszélyforrást. A sebészeti ügyeletre leggyakrabban valamilyen traumával illetve hasi panaszokkal hozzák a gyerekeket, de nagy a forgalma a fül-orr-gégészeti ügyeletnek is.
A szülők sokszor nehezen tudják eldönteni, mikor kell éjszakai ügyeletre vinni a beteg gyermeket, mikor elegendő az otthoni ápolás. Általánosságban nehéz ilyen határt szabni - válaszolta a tanácsot kérőnek dr. Gyimesi Zoltán. Még magas, 39 fok feletti láz esetében is előfordul, hogy a gyermek általános állapota jó, játszik, élénk, nem látszik betegnek. Máskor pedig viszonylag alacsonyabb testhőmérsékletnél is láthatóan rossz állapotban van. Ha elfekszik, bágyadt, erőtlen, csillapíthatatlan a láza és nem iszik, vagy nem marad meg benne a folyadék, akkor mindenképpen meg kell mutatni orvosnak. A szülők tapasztaltságától is sok függ: általában az első gyermek esetében nagyobb az ijedelem, könnyebben elrohannak az ügyeletre, a második-harmadiknál már jobban tudják, mit lehet, mit kell tenniük. Természetesen senkit nem küldenek el: ha egy szülő úgy érzi nagyobb biztonságban magát, hogy a gyermeket látta orvos, akkor hozza el minden olyan esetben, ha kétsége támad. Az viszont már a szülői felelőtlenség témakörébe tartozik, ha "három napja fájlalja a hasát" típusú panasszal állítanak be: ezekben az esetekben bőven lett volna idő a gyerek megszokott háziorvosát napközben felkeresni.
Jó tanácsok baj esetén
Az egyik nyári, aktuális veszély, a napszúrás tüneteiről érdeklődött legelső kérdezőnk. - Ha túl sok időt töltött tűző napon a kicsi, a következmény fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, bágyadtság lehet. Ha a gyermek itatható és a folyadék benne is marad, akkor várhatnak vele, de ha nem iszik vagy sokat hány, mindenképpen forduljanak orvoshoz a kiszáradás veszélye miatt. Egy kis borogatás ebben az esetben is jót tehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy aggódó anyuka arról számolt be, hogy lépcsőn gurult le kisgyermekük. Bár szemlátomást semmi baj nem történt, de azért elvitték a sebészeti ügyeletre. Mit vizsgálnak ilyenkor - kérdezte, mert szorongás maradt a szülőkben, hogy valóban megúszta-e a kicsi. - Megnézik, hogy nem tört-e csontja (végtagok, koponya), rákérdeznek az esés körülményeire, egy esetleges agyrázkódás tüneteire. Esetleg RTG készül, és javasolhatják, hogy maradjanak bent megfigyelésre, bár ha feltűnően nincs baja, akkor ez nem valószínű. A gyerekek néha meglepő dolgokat produkálnak: szerencsésen és nagyon pechesen is tudnak esni - jegyezte meg Gyimesi doktor, aki már mindkét esetre bőven látott praxisában példát.
Kezelésekről
Egyik olvasónk kisbabája MRI vizsgálat előtt áll - édesanyja az erre való felkészülésről érdeklődött. Ez a modern képalkotási eljárás a magas víztartalmú szervek kíméletes vizsgálati módszere, amelyben a mágneses rezonancia alapján készítenek a CT-hez hasonló, tomográfiás felvételeket. Az MRI-hez vénás altatást szoktak alkalmazni, ami előtt csecsemőkorban legalább 4 órás éhgyomros periódust kell tartani, tehát ha reggel 8-kor van a vizsgálat, hajnali 4-kor lehet az utolsó szoptatási időpont, teát esetleg 1/2 5-ig kaphat. Rémületre semmi ok, nem műtéti mélységű altatásról van szó, a vizsgálat nem fáj, csak zajos és mozdulatlanság kell hozzá - tette hozzá a kérdező megnyugtatására.
- Görcsös, merev tartású a kislányom bal keze és lába. Gyógytornára járunk. Fájhatnak neki a gyakorlatok, vagy okozhat fájdalmat a mozgás? - kérdezte egy felhasználónk. - Bizony, hogy fájhatnak, hiszen ilyenkor a (feltételezetten) zsugorodott inakat, izmokat nyújtják. Sajnos, ez ezzel jár, de a gyermekek legtöbbször megérzik, hogy erre szükség van és készségesen végrehajtják, amit tőlük kérnek - válaszolta Gyimesi doktor.
Ez is érdekelhet
Kisfiús gondok
Kérdezőink körében vita alakult ki, hogy mikor kell kisfiúknál a fitymát először hátrahúzni. Bár ez a probléma nem tartozik Gyimesi doktor szakterületéhez, de mint gyermekorvos és négy fiúgyermek édesapja azért elmondta erről is a véleményét: Két éves korig nincs semmi teendő, sőt "el a kezekkel a kisfiúk fütyijétől", mert a letapadás ebben a korban fiziológiás, természetes. Ha ekkor erőltetik, berepedhet, heggel fog gyógyulni, és ekkor már csak a műtét segít. Két éves kortól lehet próbálkozni, legcélszerűbben fürdés közben, óvatosan. Ha nem oldódik meg néhány hónap alatt, indokolt gyermeksebésznek megmutatni. Kivétel ez alól, ha azt látják, hogy a fityma pisilés közben "felfúvódik", mert annyira szűk a nyílás. Ebben az esetben mindenképpen irány a sebészet. A letapadás természetes jelenség csecsemőkorban: ebből következik, hogy nem is kell a fityma alatt tisztítani.
