Tíz emberből, akit villámcsapás ér, kilenc túléli, hogy találkozott a nagyfeszültségű elektromos kisüléssel. A hatások listája azonban hosszú és igen ijesztő: szívmegállás, zavartság, görcsök, szédülés, izomfájdalmak, süketség, fejfájás, emlékezetkiesések, koncentrálási képtelenség, személyiségváltozások, krónikus fájdalom és a többi. Az orvosok mind a mai napig nem tudnak pontos magyarázatot adni ezeknek a tüneteknek a többségére, habár pár körülményt már sikerült azonosítani, amiből jó következtetések vonhatóak le a villámcsapás miatt szerzett sérülésekre.
Kisebb áramütést a legtöbb ember átél valamikor az élete során. A hatás nem mondható kellemesnek, de gyorsan elmúlik, és a vele járó ijedség többnyire a legrosszabb következmény. De ha valakit megráz a hálózati feszültség, akkor még nem változik meg a személyisége, vagy nem esnek szét a szavak és a mondatok a fejében, és válik kommunikációképtelenné.
Gőzrobbanás és poszttraumás zavar
A legkönnyebben azonosítható következmények egyike a gőzrobbanás. A bőrön lévő izzadság vagy az esőcseppek egy pillanat alatt gőzzé alakulnak a villám hatására, ami rendkívül gyors hőtágulást eredményez. Ennek hatása jelentős mértékben attól függ, hogy a villámcsapás áldozata milyen anyagú ruhát viselt: a bőrt borító anyag elég, elolvad, vagy olyan nagy az ellenállóképessége, hogy alatta a kitáguló gőz nyomása erősen megnövekedhessen. Ez részben meghatározza az égési sérülések jellegét és mértékét.
Habár a túlélők gyakran beszélnek belépési és kilépési sebekről, mégis elég nehéz kitalálni, visszakövetni, hogy a villám milyen utat járt be a testben – idézi a The Atlantic Mary Ann Cooper chicagói sürgősségi orvost és tapasztalt villámkutatót. A villám útját jobban befolyásolja, illetve később jobban meg is mutatja, hogy milyen típusú ruhát viselt a túlélő, és azon milyen nyomok maradtak, illetve voltak-e érmék a zsebében, vagy viselt-e ékszereket az eset idején, és azokon milyen nyomok maradtak.
De a legrosszabb következmények a poszttraumás zavarok. A villámcsapás után az esetek mintegy harmadánál a kar vagy a láb legalább ideiglenesen megbénul. A villám megzavarja a szív elektromos impulzusait, amit ausztrál kutatók birkákon végzett kísérletekkel is igazoltak. A szívnek azonban van egy "természetes pacemakere", ami helyreállítja a szívritmust a legtöbb esetben.
Ez is érdekelhet
Az igazán kellemetlen következmények akkor alakulnak ki, ha a villám bejut az agyba, és blokkolja a légzésközpont működését, ami azért veszélyes, mert az agynak nincs a szívéhez hasonló helyreállító funkciója. A birkákon végzett kísérletek azt is bizonyították, hogy a villám könnyen behatol a koponyanyílásokon, és eléri az agyat, illetve könnyen ugrál ezek között, azaz a szájról az orra, a szemre vagy a fülre. Ez pedig magyarázatul szolgálhat a süketség vagy a szürke hályog kialakulására. A sokféle idegrendszeri zavarra azonban még nincs megoldás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
