Az újabb, fájdalommentes és gyors műtéti lehetőségekről dr. Sepa György , a Trombózisközpont érsebész főorvosa beszélt.
A visszérbetegség leggyakrabban az alsó végtagon alakul ki a kisebb, kezdetben csupán esztétikai problémát jelentő seprűvénáktól egészen a nagy, kidudorodó és akár kifekélyesedő visszértágulatokig. A visszérbetegségek kialakulását nagyban befolyásolja a genetikai hajlam, gyakrabban alakul ki túlsúlyos , álló- vagy ülőmunkát végzőknél, autóvezetőknél, valamint terhesség idején.
"Bár a visszeresség általában nem fáj, nem szabad elbagatellizálni a jelentőségét" - hangsúlyozza az érsebész. A gyulladás, illetve a lábszárfekély jár fájdalommal, ami már az elhanyagolt és időben nem kezelt betegséget kíséri. Maga az ödéma a visszeresség következtében károsítja a kapilláris keringést: ahogy feszül a bőr, jelentősen csökken az erek áteresztőképessége, megtörve a bőr vérellátását. Problémát jelenthet a bőr bakteriális, gombás fertőzése is. Ezek mind-mind jelentősen károsítják a páciens állapotát.
Invazív műtéti megoldások
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Előzetes szakorvosi vizsgálat szükséges annak eldöntésére, hogy elvégezhető-e a visszérműtét. Nagyon fontos UH vizsgálattal a legpontosabb képet kapni az erek állapotáról" - figyelmeztet dr. Sepa György. A jelentősen kitágult visszerek műtéti kezelésének több módja ismert: a hagyományos, több évtizede alkalmazott visszérműtét modern változata, a mintegy 15 éve használt lézeres, valamint a rádiófrekvenciával történő beavatkozás, amely vágás, altatás vagy gerincérzéstelenítés és hegek nélkül történik.
A fejlődés azonban nem állt meg, mára olyan műtéti technika is létezik, amelynek segítségével néhány óra alatt megszabadulhat a beteg a kitágult visszerektől, és utána igen rövid időn belül visszatérhet a mindennapi tevékenységeihez, munkába állhat. Így nincs hosszú lábadozás, kiesés a munkából.
Pillanatragasztásos műtét
Hazánkban 2013-ban kezdték el alkalmazni az érsebészetben és a sebészetben már korábban is használt szövetragasztót, a cianoakrilátot. A ragasztásos módszer lényege, hogy a katétert a lágyéktól 5 cm magasságig vezetik, és ettől visszafelé haladva ragasztóanyagot fecskendeznek az ér teljes hosszába. Enyhe nyomást követően a ragasztó megköt, és teljes hosszában elzárja az eret.
- Az eljárás gyors, teljesen fájdalommentes.
- Nem használnak hőenergiát.
- Csupán a szúrás helyének érzéstelenítését végzik el, ahol bevezetik a katétert.
- A ragasztóanyagnak semmilyen káros, esetleg rákkeltő hatását nem tapasztalták.
- Közvetlenül a beavatkozás után a páciens munkaképessé válhat, nincs lábadozási idő és utógondozás.
- Nem szükséges pólya vagy kompressziós harisnya viselése.
Előnye még az eljárásnak, hogy idős, fekélyes betegeken is elvégezhető, és nincs szükség a véralvadásgátló készítmények felfüggesztésére, amennyiben ilyen kezelésben részesül a beteg - teszi hozzá a Trombózisközpont orvosa.
Legjobban: