A visszér kék vagy sötétlila színű, duzzadt, megnagyobbodott, kacskaringósan futó véna, amely a test bármely pontján előfordulhat, de leggyakrabban a lábakon jelentkezik. Bár alapesetben nem tekinthető súlyos betegségnek, sok kellemetlenséget okozhat, ha pedig nem foglalkozunk vele, komoly problémákhoz is vezethet. Sőt: mivel esztétikailag nem túl szép látvány, az érintettek kényelmetlenül vagy zavarban érezhetik magukat miatta.
Veszélyben a túlsúlyosok és a várandós nők
Ami a kialakulását illeti, akkor jelentkezik, amikor a vénákban lévő kis billentyűk nem működnek megfelelően. Az egészséges vénában a vér zavartalanul áramlik a szív felé: visszafelé történő áramlását apró billentyűk sora akadályozza meg, amelyek, amikor kell, kinyílnak, máskor bezárulnak. Ha ezek a billentyűk valamilyen oknál fogva meggyengülnek vagy megsérülnek, a vér visszaáramolhat és összegyűlhet a vénában, ami végül a vénafalak gyengülését, a vénák tágulását (visszerességet) okozhatja. Bizonyos tényezők növelhetik a visszeresség kockázatát: nőknél gyakoribb a probléma, de rizikófaktor a közeli családtag visszérbetegsége (azaz örökölt kötőszöveti gyengeség), az előrehaladott életkor, a túlsúly, az ülő- vagy állómunka és a terhesség is.
Tipikus tünet a nehézláb-érzés
A visszértágulatot leginkább jellegzetes megjelenéséről lehet felismerni, amelyről cikkünk elején már írtunk, ugyanakkor más panaszok is utalhatnak a problémára. A 3 milliméternél kisebb átmérőjű hajszálértágulat, más néven pókhálóvéna például az első figyelmeztető tünetek közé tartozik, tulajdonképpen a visszeresség enyhe formájáról van szó. Általában kék, lila vagy vörös árnyalatú, nevét pedig onnan kapta, hogy alakja a pókhálóra emlékeztet. A visszérbetegség sokszor fájdalommal jár (amely hosszú ideig tartó ülés vagy állás után erősödik), illetve nehézláb-érzéssel, de az érintetteket az alsó lábszárban tapasztalható égő, lüktető érzés, izomgörcsök és duzzanat is kínozhatja. Jellemző a visszér körüli viszketés, bőrelszíneződés is.
A mozgás segít, a magas sarkú cipő árt
Ahhoz, hogy a visszerességet diagnosztizálni lehessen, az orvos általában részletesen kikérdezi a pácienst a tüneteiről, majd fizikai vizsgálatot végez. Szükség lehet ultrahangvizsgálatra is, hogy ellenőrizni lehessen a vénákban lévő billentyűk működését, vagy azt, hogy nincs-e nyoma vérrögnek. Ha a szakember úgy dönt, hogy kezelésre van szükség, először valószínűleg különféle életmódbeli változtatások fontosságára hívja fel a figyelmünket, amelyek nemcsak az állapotunk javításában, a „könnyű lábak” visszaszerzésében segítenek, de a megelőzésben, a visszértágulatok kialakulásának lassításában is nagy szerepet játszhatnak. A következőket mindenképpen tartsuk be:
- Törekedjünk arra, hogy testsúlyunk normális, étrendünk pedig egészséges (változatos, rostban gazdag) legyen. Ha leadjuk a felesleges kilókat, azzal nagy terhet veszünk le a vénáinkról. Részesítsük előnyben az alacsony sótartalmú ételeket, így megelőzhetjük a vízvisszatartás okozta duzzanatokat.
- Figyeljünk arra, hogy mit viselünk. Kerüljük a magas sarkú cipőket: az alacsony sarkú lábbelik jobban megdolgoztatják a vádliizmokat, ami jobb a vénáknak. Ne vegyünk fel szűk ruhákat, mert negatív hatással lehetnek a véráramlásra.
- Polcoljuk fel a lábainkat, naponta többször, alkalmanként legalább 10-20 percre. Ügyeljünk arra, hogy a sarok magasabban legyen, mint a térd: feküdjünk például úgy, hogy a lábunk alá három vagy négy párnát teszünk.
- Kerüljük a hosszú ideig tartó ülést vagy állást. Igyekezzünk gyakran változtatni a testhelyzetünket, hogy elősegítsük a véráramlást. Különösen arra figyeljünk, hogy ne üljünk hosszasan keresztbe tett lábbal!
- Mozogjunk, de természetesen csak olyan gyakorisággal és intenzitással, amit állapotunk megenged. A gyaloglás például nem megerőltető, de remekül felfrissíti a vérkeringést.
Az orvos kompressziós harisnya viselését is javasolhatja, amely csökkenti a lábszár duzzanatát és a vénákban lévő emelkedett vérnyomást. A visszeres panaszok enyhítéséhez hozzájárulhatnak még a krémek és vizes bázisú gélek, illetve a vénavédő gyógyszerek, amelyek erősítik a vénafalat és javítják a vénás visszaáramlást, így csökkentik a vér pangását a vénákban.
Ritkán, de előfordulhat, hogy a visszér különféle szövődményeket okoz. Ilyen például a lábszárfekély, amely a károsodott visszér közelében, leggyakrabban a bokánál jelenik meg. Kialakulása előtt általában egy adott részen elszíneződik a bőr. A tromboflebitisz is egy lehetséges szövődmény, lényege, hogy a láb vénájában kialakuló vérrögök a véna gyulladását okozzák. Vérzés ugyancsak felléphet, mivel a bőrhöz nagyon közel lévő vénák esetenként megrepedhetnek.
Amennyiben mindezek ellenére is fájdalmat vagy kellemetlenséget, esetleg különféle komplikációkat okoz a visszérbetegség, esetleg már eleve nagyon súlyos állapotban kerültünk orvoshoz, szóba jöhet a szkleroterápia (a felületes tágult vénák helyi, injekciós kezelése), a hagyományos sebészi kezelés (ilyenkor eltávolítják a panaszt okozó visszértágulatokat), illetve a radiofrekvenciával végzett műtét vagy lézerszondával végzett eljárás.