A visszerek az érrendszeren belül a hajszálér-rendszertől a szív jobb feléig tartó erek rendszerét alkotják, azaz tulajdonképpen ezek a vénák. Ezek megbetegedéseit nevezzük gyűjtő néven visszérbetegségnek. A visszerek lényegében megvastagodott, eltorzult, csomókba csavarodott vénák, melyek nem juttatják kellő hatékonysággal, a szén-dioxiddal és salakanyagokkal terhelt vénás vért a végtagoktól szív felé.
A felületes vagy elsődleges visszértágulatok (primer varicositas) oka veleszületett vénafal-gyengeség, és a vénabillentyűk szerkezeti elfajulása a felületes- és mélyvénákban. Komoly kiváltó tényező az állófoglalkozás, illetve a tartós ülőmunka, de az arra hajlamosaknál a fogamzásgátlók hormonális hatása is ront a helyzeten. Ilyenkor a felületes visszerek tágulata, pókhálószerű rajzolata látható.
A mélyvénák megbetegedései a végtagok mélyebb rétegeiben, az izmok között futó vénákat, az úgynevezett mélyvénákat érinti. Ezek megbetegedése során a vénabillentyűk elégtelensége lép fel, emiatt a vénás vér egy jelentős részének pangása, vagy akár visszafelé áramlása okozza a problémát. Súlyosabb esetben mélyvénás trombózis is kialakulhat, azaz a pangó vér megalvad, és vérrögök képződnek, melyek elzárják az érintett ereket. Ez már komoly fájdalommal jár, és súlyos problémákat okozhat.
Az alsó végtagi vénás panaszaink megnyilvánulhatnak az úgynevezett "nehézláb"- érzésben, bokánk körüli vizenyős duzzanatban, éjszaka jelentkező lábikragörcsben. Ha észleljük magunkon a felsorolt tüneteket, ráadásul dohányzunk, vagy fogamzásgátlót szedünk, jobb, ha mielőbb konzultálunk agniológussal, a későbbi komolyabb bajok elkerülése érdekében.
Megelőzés
Sokat tehetünk a visszérbetegség megelőzéséért. Nagyon fontos a megelőzésben a gyógyszert nem igénylő, de a vénás áramlást elősegítő hagyományos eljárások alkalmazása. Ilyen a kompressziós kezelés (rugalmas pólya, gumiharisnya), az értorna, a fekvőbeteg irányított tornáztatása, és akinél lehetséges, az aktív testmozgás, például úszás beiktatása a napirendbe.
A már meglévő visszeres problémák romlásának megelőzése érdekében a gyógyszeres kezelés több ponton hat. A vérfal tónusát fokozó gyógyszerek (például flavonoidok) elősegítik a vénás áramlást. Alvadásgátlókkal pedig megakadályozzák a lelassult, pangó vénás vérben a vérrögök (thrombusok) létrejöttét. A vérfal tónusát fokozó gyógyszerek elősegítik a vénás áramlást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dietetikai szempontok
Fontos az ideális testsúly elérése és megtartása. Ha visszérbetegek vagyunk, legjobb, ha egy magas rosttartalmú, és csökkenetett sóbevitellel járó diétát valósítunk meg. Az étkezési rostok rendszeres fogyasztásával el tudjuk kerülni a székrekedést, ami csak fokozza a vénákra nehezedő nyomást. Remek oldható rostforrások például a zab, a borsó, az alma, a répa, az árpa vagy a szezámmag. A sóbevitellel pedig azért kell csínján bánnunk, mert ha túl sok félkész, gyorséttermi vagy egyéb túlsózott ételt eszünk, az víz-visszatartáshoz (retenció) vezet, az erekben megnövekedett folyadékmennyiség pedig vénáinkat terheli meg, amiket azonban inkább tehermentesíteni szeretnénk.
Fontos ezen kívül ereink belső védelme is: ebben a flavonoidok segítenek. Ezek fokozzák a vénák összehúzódó képességét, csökkentik a koleszterinlerakódást az artériás erekben, valamint gátolják a vérlemezkék összecsapódását és ezzel a trombózis kifejlődését. Számos növény tartalmaz flavoniodvegyületet, pl. a paradicsom, a paprika, a hagymafélék, az alma, a citrusfélék, a teafélék (elsősorban a zöld tea), valamint a vörösbor. A jó minőségű, gyenge vörösborban lévő antioxidáns hatású flavonoid, a quercetin védő tényező lehet, ezért nyugodtan kortyoljunk el a kedvenc rozénkból esténként 1-2 dl-t, de ne többet.
A flavoniodok mellett egyéb vitaminok és ásványi anyagok is rendelkeznek jótékony antioxidáns hatással, például az A-, C, E-vitamin, a béta-karotin (az A-vitamin előanyaga), és a szelén. Mindezen vegyületek jelen vannak táplálékainkban. A C-vitamint a friss zöldségekben és gyümölcsökben vehetjük magunkhoz, E-vitamint tartalmaznak a növényi olajok, a margarinok, az olajos magvak a gabonacsírák, a máj és a tojássárgája. Magas A-vitamin tartalom jellemzi a halhúst, a májat, a tejtermékeket. Béta-karotinban gazdagok a vörös, sárga és zöld színű zöldség-és gyümölcsfélék.
A nyomelemek közül a szelént tartják a legfontosabb antioxidánsnak, sok van belőle a húsokban, halakban, teljes kiőrlésű gabonafélékben, élesztőben, barna rizsben, májban. Ereink védelmében kövessünk tehát minél változatosabb étrendet. Kerüljük a kávé, alkoholos italok, erős fekete tea, fehér liszt és cukor, a túl zsíros és fűszeres ételek fogyasztását.
Ami a folyadékfogyasztást illeti, az átlagos ajánlott folyadékbevitelen felül nem javasolják a túlzott bevitelt, mert a vese azonnal korrigálja az eltérést, a keringést és a szívet viszont túlzottan megterhelhetjük egy nagyon nagy mennyiségű folyadékbevitellel. A vérhígítás orvosi tevékenység, és többnyire kórházi kezelést igényel.
Legjobban: