Dugó a véráramban
Trombózisról akkor beszélünk, ha az erekben vérrög (trombus) keletkezik, amely az érpályában a keringést akadályozza. Kialakulását több ok is előidézheti. Így például a hátterében állhat az érfal sérülése, amit okozhat gyulladás, meszes plakk, külső behatás, műtét, sugárkezelés, stb. is. Ilyenkor az érfalból jelentős mennyiségű véralvadási faktor szabadul fel, és a sérülés helyén a vérlemezkék (trombociták) összetapadnak. A vérkeringés meglassúbbodása tartós ágyhoz kötöttség, a sérült vagy operált végtag rögzítése, jelentős visszértágulat, szívelégtelenség, stb. esetén is okozhat véralvadást, így trombózist.
A vér alvadékonyságának fokozódása is növelheti a trombózishajlamot , pl. fogamzásgátló tabletták, dohányzás, szövetszéteséssel járó betegségek, veleszületett génhiba (Leiden-mutáció), illetve a vörösvérsejtek túltermelődése kapcsán.
A trombózis, az érelzáródás súlyossága attól függ, milyen ereket érint. A vénákban gyakrabban fordul elő, mint az artériákban. Kis ereknél az elzárt érszakaszt az áramlás kikerülheti, azonban egy-egy szervhez vezető véna vagy artéria elzáródása akár életveszélyes állapotot is előidézhet.
Az ülőmunka is növeli a trombózis kockázatát
Az elzáródást okozó "dugó" tulajdonképpen a keringő vérben, az érpályán belül megalvadt, összecsapódott vérlemezkékből és fibrinszálakból keletkező vérrög. Szerkezetében különbözik aszerint, hogy a vér mely alkotóelemeiből mit és milyen arányban tartalmaz. Egyes esetekben csak az érfalhoz tapadó vékony lemez, máskor az ér teljes üregét elzárhatja. A trombus leszakadhat és elsodródhat a keletkezési helyéről, ilyenkor embólia keletkezhet.
A rettegett embólia
A mélyvénás trombózis önmagában is veszélyes, nagy fájdalommal járó betegség, de még nagyobb baj is lehet belőle, ha a keletkezési helyéről leszakadt vérrög (például szívrendellenesség, a szívpitvarok közötti sövény hiánya miatt) elsodródik, bekerül a tüdőt ellátó artériás hálózatba, és ott tüdőembóliát okoz. Ez egy súlyos életveszélyes állapot, mely hirtelen alakul ki, nehézlégzéssel, erős mellkasi fájdalommal és köhögéssel jár. Igen nagy a halálozási aránya: az érintettek egyharmada egy héten belül meghal. Ha a kisebb vérrögök áthatolnak a tüdőn, továbbjuthatnak az agyba is, ebben az esetben agyembólia lehet a következmény.
Figyeljünk a lábunkra!
A mélyvénás trombózis leggyakoribb formája a medencevénák és az alsó lábszár-trombózisa. A láb vérkeringése ugyanis könnyen lelassulhat, ha az izmai nem mozognak eleget, márpedig a vér visszaszállítása a szív felé a testrészek közül a lábból a legnehezebb. A mélyvénákban található vénabillentyűk akadályozzák meg a vér visszacsorgását, mozgáskor, járáskor pedig a vért az izom-összehúzódások pumpáló hatása préseli át ezeken a szív felé. Ebből következik, hogy a mélyvénás trombózis egyik legfőbb oka a lábak tétlensége, a mozgáshiány , a hosszan tartó ülés, megelőzése pedig értelemszerűen a rendszeres testmozgással, sétával, a lábak mozgatásával történhet.
Mindenképpen fel kell figyelni az alsó lábszár járásra fokozódó fájdalmára, átmelegedésére, duzzadtságára, kékes elszíneződésére, ezek ugyanis a trombózis legjellegzetesebb tünetei. Már lezajlott trombózisra utal a bőr barnás elszíneződése a bokáknál. Trombózisgyanú esetén azonnal orvoshoz kell fordulni: a betegnek teljes ágynyugalomra és a véralvadást gátló kezelésre van szüksége.
Trombózisveszélyes műtétek
Egyre szaporodik hazánkban az ortopédiai nagyműtétek száma: évente közel 40 000 betegen hajtanak végre csípőprotézis műtétet, és mintegy 15 000 a térdprotézis műtétek száma.
Az ilyen beavatkozások és a nagyobb sérüléssel járó balesetek után kiugróan magas a trombózis illetve az embólia kialakulásának veszélye. Ezekben az esetekben véralvadásgátló, trombózismegelőző kezelésre van szükség, nemcsak a kórházi tartózkodás idején, hanem még az onnan való távozás után is.
Hajlam, betegség és passzivitás következménye is lehet
Fenyegeti-e Önt a trombózis veszélye? Bizonyos élethelyzetekben valóban megnő az erre való hajlam. Így a 60 év feletti kor, a jelentős túlsúly, a terhesség, a hormonális fogamzásgátló tabletta szedése (különösen dohányzó nők számára), az öröklődő Leiden-faktor, és a daganatos, a keringési és a légzési betegségek, a visszeresség, az ortopédiai nagyműtétek utáni állapot megnöveli a veszélyt. A dohányzás azzal növeli a trombózis kockázatát, hogy érfalsérülést okozhat, lassítja a vérkeringést, és fokozza a vér alvadékonyságát is. Ha a fenti tényezők közül legalább három körülmény illik Önre, érdemes az orvosával megbeszélni a megelőzés mikéntjét.
Utazási szindróma
Tapasztalta már, hogy hosszas, kényszerű egy helyben ülés után dagadni kezd a lába? Figyeljen fel erre az intő jelre! A szakorvosok tapasztalták, hogy minden huszadik mélyvénás trombózisban szenvedő beteg kevéssel a tünetek jelentkezése előtt sokórás utazáson vett részt, repülőn, autóbuszon vagy kocsiban ülve, ahol hosszú ideig nem tudta megmozgatni a lábait rendesen. Különösen a hosszú, tengerentúli repülőjáratok zsúfolt turistaosztályain került elő ez a probléma, el is nevezték "turistaosztály szindrómának". A repülőgép utasterének száraz levegője és a repülés közben elfogyasztott kávé és alkohol vizelethajtó hatása is hozzájárul a vér besűrűsödéséhez, az alvadékonyság növekedéséhez.
Ön hány óra hosszat ül naponta a gépe előtt?
Új felismerés, hogy veszélyben vannak azok is, akik folyamatosan ülőmunkát végeznek, például egy számítógép monitorja előtt töltik munkaidejüket, vagy még annál is többet, akár 12-14 órát is. A trombózisban szenvedők kimutathatóan nagy része közülük kerül ki! A foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi alapelveket bizony nem árt ismerni és betartani: tanácsos legalább óránként egyszer felállni a gép vagy az íróasztal mellől, megmozgatni az elgémberedett lábakat, kicsit sétálgatni, nyújtózkodni. A vízhajtó hatású italok (kávé, kóla, alkohol) túlzott fogyasztásától óvakodjon, és elegendő folyadékot, leginkább ásványvizet kell inni, hogy elkerülhessük a vér esetleges besűrűsödését, az alvadékonyság fokozódását.