A szemét veszélyt jelent az amúgy is sebezhető jegesmedve-populációra, ugyanis a ragadozók egyre többször kerülnek összeütközésbe az emberekkel, ami végzetes lehet számukra – írták az Oryx című folyóiratban közzétett jelentésükben. „A medvék és a szemét együtt nem jelentenek jót, ezt már a barna és a fekete medvékkel kapcsolatban is megtanulhattuk, és most a jegesmedvékkel kapcsolatban is felmerült ez a probléma” – mondta el Andrew Derocher, az Albertai Egyetem biológusa, a tanulmány társszerzője.
A jegesmedvéknek szükségük van a tengeri jégre a fókavadászathoz. Mivel azonban az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része, a tengeri jég nyáron korábban olvad, ősszel pedig később fagy be. Mindez arra kényszeríti a medvéket, hogy több időt töltsenek a parton, ahonnan nehezen érik el a fókákat. A jelentés szerint a jegesmedvék tömegesen keresik fel az Északi-sarkvidéken és a sarkkör alatti területeken lévő nyílt szeméttelepeket. Ez azonban veszélybe sodorja őket: a vadgazdálkodók lelőhetik őket, a szeméttől pedig meg is betegedhetnek, az ételek műanyag csomagolása ugyanis végzetes elzáródást okozhat az emésztőrendszerükben.
A tudósok úgy vélik, hogy a jegesmedvék helyzete csak rosszabb lesz, az Északi-sarkvidéken ugyanis növekszik az emberi populáció. A kanadai Nunavutban – ahol több ezer jegesmedve él – az előrejelzések szerint 2043-ra közel 40 százalékkal nő a lakosság száma. A hulladékgazdálkodás nem könnyű feladat e távoli közösségek számára. A talaj gyakran fagyott, ami megnehezíti a szemét elföldelését, míg a szemét elszállítása nagyon drága. A tudósok szerint a probléma megoldásához szövetségi támogatásra lesz szükség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
