Az Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó BLI-ben tavaly tavasszal üzemeltek be Közép-Kelet Európában elsőként egy vízi mezokozmoszrendszert, amelyben valós környezetet, ökoszisztémát lehet szimulálni a laboratóriumi mikrokörülményeknél nagyobb, életszerűbb közegben.
Gyorsan zöldülni kezdett a víz
A 12 darab 5 ezer literes tartályból álló kísérleti telepen azt vizsgálták, hogy a globális felmelegedés velejárói közül az éves átlaghőmérséklet növekedése vagy a szélsőséges mértékű nyári hőhullámok vannak-e nagyobb hatással a Balaton élővilágára. Négy tartályban a jelenlegi helyzetet, négyben az évszázad végére prognosztizált 3 Celsius-fokkal melegebb átlaghőmérsékletet, négy tartályban pedig a szélsőségessé vált időjárást modellezték kétszer egy hétig tartó plusz 6 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést szimulálva.
Vad Csaba beszámolója szerint az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az átlaghőmérséklet kisebb emelése rövid távon önmagában nem indított be jelentős mértékű algásodást. Ugyanakkor a szélsőséges időjárást, azaz hőhullámokat modellező tartályokban gyorsan zöldülni kezdett a víz az elszaporodó algák miatt, de az azonos szinten tartott tápanyagtartalom mellett ez sem vált olyan intenzívvé.
Ezeket a kutatásokat jövőre különböző tápanyag-terhelés vizsgálatokkal kívánják kiegészíteni, amely egyebek között hozzájárulhat a Balatonban egészségügyi kockázatot jelentő kékalgák elszaporodásának megértéséhez. Ezen eredményeket összevetik a Balaton-monitoring adataival is - jelezte Vad Csaba, aki hangsúlyozta: a mezokozmoszokban zajló kutatások globális szintű problémákra keresnek válaszokat, ebben a munkában a Balatonnak is kitüntetett szerepe lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: